|
 Vendég: 57
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Bíborból ezüst kékre vállt az ég.
Varjúk keringenek a pihenő Föld fölött. |
|
 M
Én hazudom azt is, hogy a hazugságom engem boldogit
én hazudom azt is, hogy engem még ma is szeret valaki,
amikor esténként a szomorú arcomra a holdsugár világit:
Akkor még én is egy érző ember vagyok, valahol ott belül, egy kicsit megmozdul valami. |
|
 M
Nagy közleményem van… Laura!
Sétáljunk, vagyok bokrok ura!
Ott majd ölelgetlek,
Mennybe repítelek. |
|
 M
Hozzád visszatérni
többé már nem tudok,
ezért leszek most már
az őrzőangyalod. |
|
 M
Jó éjszakát
kint hideget
bent meleget
|
|
 M
Heveny hiányérzetem van, Zsu!
Ha így marad, kell már koszorú…
Oly’ régen láttalak, |
|
 M
Azt mondják, az ember azt kapja amit megérdemelt
ott fenn a nagy könyvben, ott minden meg van írva,
felnőtteknél megértem, ha a sors szigorúan büntet:
De miért büntet olyan árvákat is, kiknek szemeik mindennap pirosra vannak sírva. |
|
 M
Vagyok,
Mert élek!
Már nem félek,
Hogy mi lesz velem. |
|
 M
A szó elszáll, az írás megmarad,
felelősség minden szavad.
Hatalmával a beszédnek élhetsz,
hódíthatsz, uszíthatsz, félhetsz. |
|
 M
Elmúlt a nap,
nem jön vissza,
mi lesz holnap
senki sem tudja, |
|
 M
Már megszoktam azt, hogy megbámul mindenki
a kirakatüvegben, ha néha meglátom magam,
nem csoda, ha nem akar beszélni velem senki:
Bűzlök a rongyos ruhámtól, fürödni is kellene már olyan zsíros a hajam. |
|
 H
Adventi vasárnap a csodavárás napja,
isteni gyermek születik, Jézuska
.Fényes, új csillag ragyog az ég templomában,
aranyló homály a kápolnában. |
|
 M
És azért, hogy egy fiatal,tehát, hogy elolvassa írásomat,
Összetört szívének porhanyóssága, feldúltsága, meglepődött,
Megfeledkezik igazi szerelméről, hogy megverje értem,
Befogadjon szívébe, és mindenki engem válasszon, engem! |
|
 M
Néha csendes,néha hangos
Van hogy szelíd,máskor karcos
Olykor csak kér,óhajt,sóhajt,
Majd minden mást félretaszajt |
|
 M
Látni, hogy az ínség őt lebírta,
Látni, nem lel menhelyet sehol,
Gonosz sorsa parancsára sírva,
Házról-házra nyögve araszol.
|
|
 M
Kivettem zsebemből a bicskát, a kolbászt ketté vágtam
felét három szelet kenyérrel elébe az asztalra tettem,
a bicskám láttára a szemében csak egy kérést láttam:
A bicskámat szó nélkül a kezébe nyomtam, kolbászt tovább harapva ettem. |
|
 M
Erősödő szél,
Vihar, már oly’ közel.
Nyúló dübörgés. |
|
 Gy.
Mosoly -az öröm jele,
Nevetés - jókedvünk tele,
Kacagás - ha gyermek nevet,
a Röhögés - közönséges, |
|
 Gy.
Az északi sarkon
mindent felpakol.
Megtölti puttonyát
felölti palástyát |
|
 Gy.
A férfi elindult a hóba,
De mi lesz holnap,
A jég a szívbe olvad,
De a nő hol van? |
|
 Gy.
Bakancs, a mai fiatalok divatos cipője
hosszú katonaéletünk lábra szabott énje,
a hegymászónak a legfontosabb kelléke:
De egy szegény didergő hajléktalan ember minden szeme fénye. |
|
 Gy.
Állítólag rénszarvasok húzzák a szánját,
De, akkor miért cipeli hátán a zsákját?
Eljön majd hozzánk, holnap virradó reggelre,
A gyermekek-felnőttek nagy-nagy örömére.
|
|
 Gy.
Reggel melleiddel.
Kezedben kávé, és szádon kihívóan érdekes szavak.
Ó, add Istenem, hogy még...
Sokáig forróak maradjanak. |
|
 M
Mi utcabeliek nekikészültünk, hogy készítünk egy hóembert,
Adtunk volna rá egy piros kabátot, szakállt... ,mint ajándékmestert.
Most azonban ebből sem lesz semmi jó,
Hogy jut el hozzánk a földi mogyoró? |
|
 M
Ma, még vízbe is téve, a szegény virág elpusztul,
Pontosan úgy mint lelkem a napon, még megfiatalodva is meghal.
De, ha el is megyek erről a földről még csak egyet, amit én óhajtok:
Azt szeretném ennek a rózsának hosszú napokat ajándékozzak... |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
