|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
C
Minden este megvár engem,
szereti, ha ölbe veszem,
akár anya kisgyermekét,
"ágyba" viszem becézgetvén.
|
|
C
Léted szárnyán kelek én,
Megidézve az élõ nyarat,
Mely szívem perzseli örökké,
Akárcsak boldogító, édes szavad!
|
|
C
Jönnek sorba bûnös hívõk,
Térdelnek vele szembe.
|
|
C
Már nem érdekel a mézízû ajkaidról felrebbenõ szó.
S már te sem érdekelsz. Hideg vagy,mint a hó.
|
|
C
Hiányzol, már most, még fel se fogtam,
holnap már ott fogsz feküdni a porban.
|
|
C
Kopott létünket konokul elsöpri az idõ,
Friss, üde tavaszt õszi szelek tõrlik,
|
|
C
csak álmodom a színes képeket:
feketébõl vedlõ sárga készült
elrugaszkodni a sziklaszélrõl, |
|
C
Õ az, kire számíthattam
A bajban.
|
|
C
Feledésbe merül az elindulás,
vajúdik a hová kéne menni még.
|
|
T
Mert a szikla is leomlik,
Ha lassú, hideg hullám csapja,
|
|
T
Kitudja, mit rejt a jövõ,
Hogy hasztalan-e az élet, |
|
T
csillagok küldtek
nemzetek
életet |
|
T
Ez a harc már örökre véget ért
Ez a szív már nem dobban az életért.
|
|
T
Csak a belsõ számít nekem ezt mondták
De a tapasztalatok nem ezt mutatják
|
|
T
Szia,én vagyok a Tátika!
Finom,édes nektár otthona.
Éhes vagy pillangó?
|
|
T
Az angyalok itt is sírnak,
szemükben könny ragyog |
|
T
Hogy is várhatnám, hogy megértsd a szívemet,
Amikor jószerivel a saját szívedet sem ismered.
|
|
T
O Uram, ha egyszer hagynád
átvállalnám a kékség varázsát
|
|
T
Nem vagyunk mi elfelejtve
Álom vagyunk a sötétbe,
|
|
T
Legyen ez az egy dolog ami érdekel
Este légy velem még egyszer. |
|
T
Nyöszörögnek a néma fák,
nyújtózik utánam az ág, |
|
T
Pici szíved, melyben lelked tiszta tükre,
mint kis pillangó a virágra, úgy lebben
|
|
T
Óh, nem, - ne kínozzon gyönge dalod,
Míg vágyam tavaszi elszórt virág,
|
|
T
Virágok érzékien nyílnak,
S az én szívem is kitárul,
|
|
T
Egy gyermek helyett kaptalak titeket,
Hogy kárpótlásul megédesítsétek életemet.
|
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap, András, Andor napja van. Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|