|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Az ölésnek vágya,
Katonának nagy erénye.
Lecsillapítható? |
|
 M
De megbocsátok, őt, csak őt szeretve,
s ha résre nyitja szíve ablakát,
szavam szelíd, kezét veszem kezembe,
s a szélbe száll a gond, ledől a gát. |
|
 M
Szeretlek anélkül...hogy tudnám hogyan...mikor...vagy honnan.
Szeretlek közvetlenül félelem vagy büszkeség nélkül.
Szóval szeretlek...mert más utat nem ismerek,
|
|
 M
S végül, ha nem is mondtam el,
Még tán sose elégszer,
Szeretlek te rózsaszál,
S megolvadt kő szívem így nem enyész el. |
|
 M
a tűz, még a véremben
s, a fájdalom a lelkemben.
A csend, megöl, érzem
a hallgatás a végzetem... |
|
 M
Az emberek csak lézengnek az utcán.
Vajon miért, hova akarnak menni?
Tizenöt métert sem látni talán,
biztos valami ételt akarnak venni. |
|
 M
Szoknyád után kullognak,
hím ebek,ringó játásodban,
mennyei érzelmek hevernek ! |
|
 M
Emlékül hagyta ránk a sok-sok dalt meg verset,
S nem szólhat bár maga, körötte síri csend,
Mi halljuk dalait, mert önmaguktól zengnek,
És lelkünkben zenél most valamennyi bent. |
|
 M
Úgy didereg a hegyszoros,
s rajta fagyos gyémánt csillan.
Közte kósza sugár játszik,
átkarol féltőn, szolidan. |
|
 M
Napsütésben, fenyő ágon,
Zöldike áll apró lábon.
Megpillantom, csodálkozom,
hideg a tél nem zavarom. |
|
 M
Hull a hó, hull a hó,
Mikulás is jön- megy.
Duci csengős szánja,
töri meg a csöndet. |
|
 M
Te Nap...küldjél fényt gazdag sugarakkal...mi felénk,
hogy kertünkben újra bukkanjon elő a növények levele...az üres fákon. |
|
 M
Harmatban, hajnalban
kaszált negyven évig
- útját most az idők
könnyeimmel mérik. |
|
 M
Mit a két szemed tükröz, az szívderítő:
Ring a rozsmező tengeri szélben.
Olyan más vagy nagyon, mint e sokféle nő,
Ám ezért vagy az én feleségem! |
|
 M
Mára egy újabb faj pusztult ki-
hallod? - rettegve suttog az erdő.
Baljós kürtöt fúj a hantmadár,
és homlokát ráncolja a felhő. |
|
 M
Olvad a gyertya, viasz pereg,
lobban a lángja, nem alszik el -
Istenem, mennyire szerettelek! |
|
 M
Létezik-e örök boldogság
Ami tarthat, egy életen át
Átevezni közben tengeren |
|
 M
Nézd kristálytiszta reggelünk kék varázsát!
Ránk dobja majd ruháját,
És elfedi a világ elől önkívületünk lágyan…
Csak kortyolj belőlem bátran. |
|
 M
Szárnysuhogás, tombol a szél,
fák ágain, varjú népség.
Összegyűlnek, úgy kárognak,
eleség után kutatnak. |
|
 M
Életemből elszökne a rohanó, vágtató idő,
Mikor ránézek, semmibe se néz, azt látom.
Csak úgy itt hagyna, mint önállósult csúf, régi szerető |
|
 M
Nem számítva,az útra.
Éhes farkasok bandájára.
Küzd a gazda,alig birja
Látja,hogy minden hiába
|
|
 M
A kis szobádra ült a félhomály,
feledve száz recept s a gyógyszerek,
a lámpa ég, s az est magánya fáj,
el is merengsz, amint a perc pereg. |
|
 M
A férfi felfedezte a nőt és kitalálta a szeretkezést,
A nő felfedezte a szeretkezést és kitalálta a fejfájást. |
|
 M
Én mindig abban reméltem
sőt abban a hitben is éltem,
másról sohasem ítéltem
néha mégis egy kicsit féltem. |
|
 Gy.
Virít a hóvirág, a krokusz
és bújik a többi
tavaszi virág is. |
|
|
|
Ma 2025. május 15. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Botond, Mózes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
