|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Lila orgonavirágok
szerelmes párok
érzik a megújulást. |
|
 M
Nincs menhelyem, hol megpihenjek,
Az ég dörög, sikolt a vész,
Harsog a szenvedés zúgása . . .
Az élet terhe oly nehéz! |
|
 M
Fényhíd látszik már
Az erdő fái között.
Te vajh’ bokor vagy? |
|
 M
Álmodik a tavasz,
künn pezseg a világ,
kél a rózsás virág,
virgonc, mint a kamasz. |
|
 H
A házam előtt vagy. Gyere be...ha
Legalább egyszer az életben egy vágy megfojtott.
Kínok között lelkedet...és hallgatnia kellett,
Itt tudni fogod mennyire fáj egy ki nem kiáltott kiáltás. |
|
 M
Élet virága új szirmot bont érzem,
fájdalom, könny mindig erőt ad nékem.
Lélekrezdülés, holnap tudom szép lesz,
apró könnygyöngyöt arcomra a fény tesz. |
|
 M
Járnak pár százan sápadt képpel itt,
Közelgő sorsát érzi mindegyik;
De nem okoz félelmet senkinek,
Ágyban, párnák közt halni meg. |
|
 M
Csak ne lennék ilyen alacsony termetű,
hisz óriásnak a hegycsúcs csak lapály.
De így csak vérem hullatom, mint a fecskefű...
Mond, a Parnasszuson tán lehetek lakáj? |
|
 M
Tavasz dudorászik,
ring a sok rózsás szirom,
földillat ocsúdik,
nyelem s nyelem, oly finom! |
|
 M
Van itt nagy remény,
Szívember utánad vágyódok,
Sok napot meg, végig kínlódok! |
|
 H
De szeretnék kislány lenni,
a Smaragdvárosba menni,
sétálni a sárga kövön,
mert azon sétálni öröm… |
|
 H
Virágos tavaszi fák alatt,
átfonod szelíden vállamat,
akácos illatot hord a szél,
életünk fogy, mint a gyertyabél. |
|
 H
Nem szabad, hogy megtörténjen,
Hogy mikor eleközt vérben fekszel,
S hirtelen magad látod az út kövében,
Tele szívvel, de semmi lélekkel. |
|
 M
Őszben fénylő hajszálamon egy esőcsepp koppan,
már tavasz van, de lassan a rózsás nyár betoppan.
Mire ide ér vígan, fonatommal kész leszek,
míg tombol, salsát rop, illatos fejére teszem. |
|
 M
Édes emlékezet jöjj, regéld el nékem:
Hogyan ünnepeltem, valamikor régen,
Ez ünnepet én meg? |
|
 M
Trianonban, szaggattak,
Világpolitika letarolt!
Ország tördelés. |
|
 M
Magyarország maga a Mennyország,
tatár, török, muszka, labanc
dúlt, irtotta nemzetünk, de lélegzünk, |
|
 M
Alig, csakhogy ezt kimondta
elkezdett ő is jajgatni,
mert az az üres zápfoga
elkezdte újra nyaggatni. |
|
 M
Magyarságunk, tán’ semmi mára?
A hazánk meg ravatal háza?
Tartsunk ki! Ez a haza ára!
Hajnalpírral száll el a pára. |
|
 M
Oda tartozott Kárpát medence,
Hatalmas hegylánccal körülvéve.
Hótakarta bércek mint bástyák
Büszkélkedtek ! |
|
 M
s magam a percnek átadom…
Fejem pihen a válladon,
hallgatom szíved, hogy dobol,
a vágyunk fátyla ránk omol. |
|
 M
Szeretem a friss eső ózon illatát,
mikor a tarka réten hívja tavaszát,
mikor könnyeivel a földet áztatja,
és az erdő óvón madárkát ringatja.
|
|
 M
Ne sajnálj engemet !
Próbáld megérteni
az életet,most kezdődik
nekem, az új életem ! |
|
 M
Gyönyörű tested darabokra
szaggatták. Kiraboltak,
kifosztottak, |
|
 M
Ezért édesanyám megkérdeztem,
mosolyogva vett bársony ölébe.
Elmesélte nékem hogy érkeztem,
tátott szájjal hallgattam beszédet. |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
