|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Az élettől, nem kérek sokat,
Csak egy jó „egyéjszakás kalandot”.
Ez? Nem adja meg, olyan, mint egy szűz.
Ahelyett, hogy adna, folyvást csak űz! |
|
 H
Bementem veled tegnap a városba, Drágám
meg is fizettem én e kis kirándulást, drágán,
négy óra alatt vettél, két pár méregdrága cipőt
nem is tettünk egész délután egy perc pihenőt. |
|
 H
Az ifjú állt az égő fedélzeten,
csak ő volt egyedül életben.
Mindenki menekült,
csak őt tartotta a fegyelem. |
|
 H
Fehér bundában szendereg a föld,
ó, mily sejtelmes, békés, nyugodt.
Bélelt dunyha öleli szelíden,
hallod? egyenletesen szuszog. |
|
 H
Ó te szív,
Akarom, hogy érezz,
Akarom, hogy sírj,
Akarom, hogy vérezz. |
|
 H
Nem hallik itt az esti harangszó,
És nincsen gyerek kacagás,
Nem bólongat az eperfa lombja,
És nincsen, nincsen – annyi más. |
|
 H
Szegény szívünk hogyan találkozott?
Ki tartja számon, és kit érdekel?
E szürkeségbe új csodát hozott,
s az új csodának égi fénye kel. |
|
 H
Minden jó ügynek győzni kéne,
De van végítélet; mi végre?
Igazság a fegyverem, de jó!
Csak ez az út nem a haladó. |
|
 H
Nyirkos a levegő,
fagyos a fehér hólepedő.
Zúzmarát kerget a szél,
vacog a tavaszra vágyó tél. |
|
 H
Lelkem száll az idők szárnyán,
századok tanuja vagyok árván.
Időtlen idők óta küzdök az árral,
megpihenhetek-e,idők múltával. |
|
 Gy.
Jaj, úgy kalapál a szívem,
érzed? Tedd reá a kezed!
Eszem szinte elveszítem,
olyan jó itt és most veled! |
|
 Gy.
Árva lányka
Csöppnyi lányka,pisze,bájos.
Nincs otthona,árva már most.
Egy kis kunyhócska kellene |
|
 Gy.
Ha egy üveg bor lenne a létem,
Poharaim tele tölteném,
Mindegyikbe csöppenne könnyem,
S a kortyokat is óva inteném.
|
|
 Gy.
Legyen titkos ölelés: Manyi!
Szerelmes legyen és négykarnyi!
Érezném testedet,
Élvezném lelkedet! |
|
 Gy.
Egész héten még otthon se voltam,
Mindig csak az eke szarvát fogtam :
Rám fér már ez egyszer a pihenés,
A rózsámtól egy szelid ölelés. |
|
 H
Keménykötésű paraszt ember
Térdre csuklik a szent kövön,
Lelkén az élet sok kolonca
Itt szépen, halkan elpihen. |
|
 H
Ha játszadozva zsenge testeden
e mágiával eltelik tanyám,
ott kél a vágy, ahol tapint kezem,
e dombtetőn s e lanka hajlatán. |
|
 H
Vasárnap reggel, vad hideg volt, de elmentünk szánkózni.
A hó, jég-keményre volt fagyva, recsegését hallani…
Már csak egy duruzsoló vaskályhát kellett volna rakni... |
|
 H
Senki sem tudja ki is vagyok én, senki sem ismer igazán.
De tán így van ez rendjén, az én sorsom a magány.
A baj csak az, hogy én sem tudom ki vagyok.
Régen voltak álmaim s vágyaim nagyok. |
|
 H
Ha az ember beteg, szenved.
A szenvedés – fájdalom, keserves
akár a késtől metszett seb
a kés éles, a seb véres. |
|
 H
Meghúzódtunk egy kapu szegletében,
fáztál,magamhoz húztalak hirtelenébe,
éhesek voltunk régóta mind a ketten.. |
|
 H
Remél a test, a lélek vára,
hogy itt a vége nemsokára
e rút, havatlan, renyhe télnek,
s a csacska égi fényleányok |
|
 H
Szél zenél a csupasz ágon,
És a messze kerek tájon
Tiszta fehér hólepel.
Sehol egy folt, egy makula, |
|
 H
Sétálok,az esti csendben
Lassan, némán ballagok
Amikor a fények gyúlnak
Éppen akkor megállok |
|
 H
Tumultus van az álom országútján…
A rengeteg álmom föltorlódott mán.
Vajon a bőrhuzatom, belül mit takar?
A sok álom belül keveregve kavar? |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 30. szombat,
Rózsa napja van.
Holnap Erika, Bella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
