|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 T
Nem halt még meg a kislány bennem |
|
 T
De kérdem én!Mit ér a csalfa szó?
|
|
 T
várok, amíg élek,
hogy el gyere értem
|
|
 T
Csak így szabad élni: titkok nélkül, büntelen. |
|
 T
Betakaróztam az illatodba, |
|
 T
A fák is siratják az elhullott lombjukat
|
|
 T
Óh, mit jelent? Érezni a csókod
|
|
 T
Bárcsak szavakba tudnám önteni, amit most érzek,
|
|
 T
Rád találtam végre, enyém szerelmes szíved.
|
|
 T
No, tyúkanyó kend,
A szobában lakik itt bent.
|
|
Az elfelejtett álmok tengerén,
Bennem old fel az élet
Bársonyos selymét.
|
|
Fekszem az ágyamon, fejeddel vállamon,
Hajtincseid csikálják vállam, ?rizem álmod!
|
|
Megláttam azt, mit szemed már réges-rég látott;
Az "Üveg-hegyen"túli, új-világ fényét!
|
|
Egy nap, mikor álmaim már nem rólad szólnak.
Egy nap, mikor els? gondolatom már nem te vagy.
|
|
Színjátszó bundád, mintha Istenek aranyporával lenne behintve, |
|
Az oroszlán, ki vad keserves üvöltésével
Veri fel a csendet minden éjjel.
|
|
Hallom hangod a messzi távolból
Látom szemed fényl? szikrákból!
|
|
Most úgy érzem, nem bírom, nyomnak a gondok
Az életfámon nincsenek már lombok
|
|
Ha rám találsz, ismerd fel,
Hogy oly rég engem keresel.
|
|
Fagyos hallgatás.
Dermedt látomás.
|
|
Hosszú pilláid
százból-egy magánya
|
|
Átölellek lassan, hogy sok-sok szépet álmodj,
Átveszem T?led napi csalódásod.
|
|
Vörösen izzanak éjjel az álmaid.
Hamuvá változtak régen már szárnyaid.
|
|
Úgy állnának, mint bálványok
Menyasszonyi fátyolukban.
|
|
Egy fekete sivatagban állok,
ahol magányosan, elhagyatottan várok.
|
|
|
|
Ma 2024. november 30. szombat,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
