|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Megõriz mindent a gondolat,
Elrejt, mint apró szószedet magában,
C |
|
 T
Betörni zárkózott kicsiny várába. |
|
 T
Ölel a vén folyó ,
vize
most nem háborog, |
|
 I
Hol vagytok, szép szavak?
Távoli tompa ködbe
burkolják hitemet. |
|
 I
Lassan mozdulunk együtt,
szívünkhevesen dobog, |
|
 I
-tekintet merev,
nedves szemmel néz,
remeg a kéz. |
|
 I
Egyre csak egyre csak ÉRTED baktat a hexameterrel
a lusta jambusok nyomán a vérvirágos, árva toll, |
|
 I
Pilláid köz't szökkent az éj
ne fordulj hátra
hisz' búcsút intettél... |
|
 I
Önmagamért szeress, amilyen vagyok , |
|
 I
Viharba verten tobzódunk
Vitorlát bontunk, s elhajózunk |
|
 I
Mit ér az ember, ha embertelen?
A kegyetlen ember boldog nem lehet. |
|
 I
Gyermekem ölelem, ölelem õseim, |
|
 I
Arcom simaságát szirmaikban vetítik,
S mind egy csokorban: |
|
 T
Elõttem az arcod...
Minden kis barázdában
A szomorúság lakik |
|
 T
Hiába minden, ha szívednek búja van.
|
|
 T
Szívemben rózsafa
Nyílott az éjszaka
|
|
 T
Egy út,
Melyet tõled soha sem kértem. |
|
 T
mikor az ember boldog
nem találnak rá a gondok, |
|
 T
S az éj széttárja leplét és szemére rakja
Álmodjál kicsim, álmodjál holnapra. |
|
A kutya se keres,
és ha eltûnnék,
kit érdekelne.
C |
|
A csillagokat a lábad elé szórnám,
a nap fényeit a tested köré fonnám.
C |
|
De ha, sem túllépni, sem cipelni már nem merjük
Legrosszabb, ha tudatalattinkba zárjuk, nyomasztó terhünk
C |
|
Én voltam a Test!
Az utolsó "Római".
C |
|
Hiányod megõrít,
nélküled félember vagyok.
C |
|
Magában a végtelen, szüntelen
Szédítõ önzõ vágy, s nem küzdelem.
C |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
