|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 T
Tüzet kér a szem |
|
 T
Egy lettél a sok közül,
Aki a hétköznapokba menekül,
|
|
 T
Ahogy reggel néztem az õszirózsák
Lucskos, sáros szirmait,
|
|
 T
Gondolkodva hiszek.
Hová tûntek az istenek?
|
|
 T
nincsen most már semmi, ami vígaszt adjon
|
|
 T
Megláttam Õt, megállt az idõ, |
|
 T
Bolond világ! Kilökött magából,
|
|
 T
És nem tudtam rád nézni,
Nem akartam, hogy lássalak.
|
|
 T
Felbuzdul lelkem, beleremeg, |
|
 T
Halványan felcsillant újra a remény.
|
|
Ha reggel bal lábbal kelek,
és úgy érzem, senki sem szeret,
H
|
|
Szerelmes tekintetemet rád vetettem,
A puha kezed, lágyan, a nyakamhoz ér.
H |
|
Lágy dallamok hívnak,
Szerelemre csábítanak.
H |
|
Szememben szétrobban a tekinteted
Elveszítettelek!
H |
|
Tudod, hogy vége, ennyi volt.
Már nem kel fel velünk a nap,
C |
|
Ismét egy új nap, melyet élni kell!
Kilépni belõle, nem lehet.
C |
|
Mondottam a múló idõnek, hogy - Állj!
De õ, oly harsányan felkacagott,
C
|
|
De igen is vannak érzéseim,
csak már belenyugodtam a megváltoztathatatlanba.
C |
|
Egy angyal karjai közt voltam,
C |
|
éjt-nappallá téve csak aratok,
nem lepheti be szerelmünk a fojtó gazok
C |
|
Kegyedre meddõ életem rászorul,
Haragszom néha rád konokul,
C |
|
Mérged lassan, szinte tétován terjed
testedben, tompán feszülnek izmaid,
C |
|
I
A gyûlölet
emeli mindig a követ
|
|
 I
Kapcsolatunk egyre rohadt,
Mert rágta belülrõl
A belecsempészett racionalitás, |
|
 I
Hej de fukar vagy lelkem!
Gyûjtöd a szeretetem |
|
|
|
Ma 2026. május 06. szerda,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
