|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 T
Felperzselt mindent a nyári napsugár
kiszáradt talajt hagyva maga után.
|
|
 T
Van mikor az ember fázik,
De olyan is, hogy ráfázik,
|
|
 T
Sötétszürke égen sárga hold fölött |
|
 T
Miért vágyódunk és álmodunk?
Hogy megvalósítsuk önmagunk!
|
|
 T
Soha nem késö még újra kezdeni,
|
|
 T
Fehér sziklákra vetödik Napnak sugara,
|
|
 T
..a szomszédba hívatlan magány költözött..
|
|
 T
A fényes Nap vagyok,
az út, amelyen járhatsz. |
|
 T
Mindig újra és újra elötünik,
|
|
 T
Minden éjjel megkapod
A halszagú titkokat |
|
 T
Jó volna elmúlni úgy,
Ahogyan felszáll a köd.
|
|
 T
Féltékenység zöldszemü szörnyetege színre lépett
|
|
 T
Egyedül sétálok a könnyeim peregnek,
Te már nem vagy itt mellettem.
|
|
 T
Azt mondtad szeretsz,
s mégis elengedted a kezem.
|
|
 T
Az életembe te hoztad a fényt:
Megmutattad hogyan kell szeretni, |
|
 T
Szürke aszfalton iramlik a falevél. |
|
Mellettem vagy, átölelsz
nézel némán, nem kérdezel.
C
|
|
Ha majd belölem csendes ösz lesz,
Nem tép már rettegett vihar,
C |
|
Túl sok volt az egymástól távol töltött perc,
S még több, mikor magányosan küzdöttünk.
C
|
|
A kékmadár ott lapult tenyeremben,
Kinek szüksége volt rá, ahhoz repítettem...
C |
|
 T
Lehullt rólam a szerelem
Büvös, gyönyörü köntöse.
|
|
 T
Terheket, elkeseredett elveket kergetek.
|
|
 T
Mennyit kerestelek, míg végre Rád találtam!
|
|
 T
Nem szív-szerelmem, e ösz, csak bánat,
|
|
|
|
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
