|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 T
Fájó csendbe burkolódzott
a magába roskadt magány...
|
|
 T
Szerelmet hazudtál,
de csak vágyad ?zött |
|
 T
Fáj a múlt elsuhant zsongása. |
|
 T
Nem voltunk egységben eleit?l fogva |
|
 T
Hol van az út, mit oly lázasan keresek?
|
|
 T
ha még egyszer láthatnám, a csillagom fényét
|
|
 T
Apró porszemek szikráztak a körülölel? fényben
|
|
A tél páncélt húzott a földre
Burka pajzsként feszül.
V |
|
Minden ágat síró dal kísér.
Míg levele ringva földet ér.
Ilyen a hulló falevél.
V |
|
"Csak az igaz, ami végtelen,
minden véges megalkuvás."
(Szilágyi Domokos)
V |
|
Száraz tapadó ajkak reszketve, egy csepp víz után...
ennyire vágyódom utánad.
V |
|
Tenyeremben apró csillag,
az én kis csillagfiam vagy!
V |
|
Picike porszem vagy, Isteni szikra.
Benned él Teremt?nk mindegyik titka
V |
|
Sós tenger illatát hozza a h?s déli szél,
Sziklák közt egy élet utolsó útra kél,
Sp |
|
és nem tudom, hogy kell-e nekem
a hajnal...
Nélküled.
Sp |
|
Aranysárga falevelek, hullnak a fáról,
minden levél egy-egy emlék a boldog nyárról.
Sp |
|
Az igaz szerepet szívb?l tanulni kell,
Minden ember lelkében van, csak kereni kell.
Sp |
|
Míg sétám hajt kalászoló vetés táján,
S a nap is csak rekken, fútt délutánba,
Sp |
|
Ne enged
Hogy szivedhez férjen
H |
|
Már örökké szeretnélek,mint habját a part,
ahogy a végtelen tengerben összetart,
H |
|
parázsló jelet égetnek b?römbe,
a kitaszítottság jelét.
H |
|
Ahogy te er?re kapsz,
úgy veszítem én el
H |
|
Leszek a szótlan perc, a röpke pillanat
melyben nem is oly rég megtaláltalak.
H |
|
ha tudom is, mert be kell látnom, nem jösz vissza már
az értelem felfogja, de szívem csak rád vár
H |
|
De mi lesz ha majd én is elmegyek
Maradék énemmel útra kelek
H |
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
