|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Így hát ez a láng, örökké égni fog,
A mi nagy szerelmünk, örökké élni fog
H
|
|
Hajt bennem az er?, meglep?en int,
és csak megyek az id?ben el?re hátra,
H
|
|
Annyira mámoros lettem,
Teljesen megrészegedtem,
H |
|
Házak között szél cikázik, az ablakon
bekopog, majd kacagva tovakering,
H |
|
A fényében arcodat látom.
Ragyog a Hold!
H |
|
Örök fiatalságod kertjét vágyom szeretve,
Örökkön-örökké, míg kél a Nap, s a Hold!
H |
|
Lelkem lelkeddel összefonva,
Együtt dalolva énekel veled.
H |
|
Érintem a b?römbe perzsel?dött kéznyomaidat,
S egy könnycsepp közepébe rajzolom arcodat.
H |
|
s ?rizd
egy kisgyermek
mosolyát!
H |
|
Vagy ha egy nagy vihar kicsavar tövestül,
Éles balta hasogat ,t?z nyaldossa lábamat
H |
|
Ím szavaim hullanak elébed,
mint vén fákról az ?szi lombok,
H |
|
ölelésed, melyet nem szabad felednem,
hisz táplálják testem-lelkem.
H
|
|
A nap lenyugvó vörös sugára,
Már csak sorvadó porhüvelyem látja.
H |
|
A megkövült remény, torkodba mar.
S csak hörg? sikolyod sóhaját hallod,
H |
|
A nyíló virágok úgy születnek,
Hogy érzik a halál leheletét.
H |
|
fölgerjedt lázat
csillapít alázat.
H |
|
Ha azzal újra játszom. Vérrel vörös
Kéjjel ködös újra a foltos vászon.
H |
|
 M7
Így nincs más, mint türelmesen kivárni sorsom.
Mi lesz a vége nem tudom, egy biztos: |
|
 M7
nyújts neki két kezed,
mert ez ad neki er?t. |
|
Egy ember menthet meg engem, szerelmem,
Jöjj vissza, s mentsd meg halványuló lelkem.
H |
|
 T
Hagytál szállni, repülni magasra, |
|
 T
Csapdából szabadult állat |
|
 T
Hetedik napsugár,
s már Hold is t?zben ég, |
|
 T
Nem értem a világot,
nem értem az embereket.
|
|
 T
A természet megújult négyszer |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
