|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Te meg én a műanyag flakonok tetején.
Törékeny porcelán az élet.
Egy új nemzedék, mint kísértet
idéz, lidérc álmot |
|
H
Óriási bábszínházban
zsinóron rángatott bábok vagyunk,
a paraván mögött ráncigálnak
a rejtőzködő szerzők - az igazi szereplők,
|
|
Sz
Küszködtem a lázzal
Erős fejfájással
A súlyos megfázással
Tüdő gyulladással
|
|
M
Anatoliában a hatalmas Sófiában,
álmélkodva álltam,mindent megcsodáltam,
ilyen remek mesterművet régen láttam. |
|
H
csak feküdtél némán
hiába mondtam bármit
üveges szemeid nem láttak
füleid nem hallottak
|
|
M
Múltunk halványuló Hold,
emlékek a csillagok,
fényük szelíd, nem ragyog. |
|
M
Nézem a videót, lenyűgöző látvány,
Jóvágású férfi, balettet táncolván!
Megérintett a múlt, már több évtizede, |
|
M
s hogy Istenem kis hívő lényként lássam,
sok áldott misét végigministráltam,
a csengőt ráztam, épp amikor kellett,
hogy bűnbánásra ébresszem a lelket, |
|
M
Tűnő boldogság oly' messzi foszlányai jutottak eszébe,
Nem emlékezett, pedig majd’ beleszakadt az erőlködésbe…
Sunyin próbált régi időből, valami másra emlékezni,
Mivel átkötheti emlékeit, köd-függönyt kikerülheti… |
|
M
Alázat? Tán nem is ismered,
nagy egód, neked az Istened,
gőgöd az egyetlen iskolád,
gerinced úgy hajlik, mint a nád. |
|
M
Valamit üzenek én Neked
Elküldöm a szerelmemet
Lágy langyos kis széllel
Madarak hajnali énekével |
|
M
Ahogy hosszasan nézem a fényképét,
Boldogság csillogtatja szép két szemét.
Pisze orra alatt, formás ívelt szája,
Szöszi haja, szép mosolya az ő bája. |
|
V
Anatoliába a hatalmas Sofiában,
álmélkodva álltam,mindent megcsodáltam.
Ilyen mesterművet régen láttam. |
|
V
Peregnek a percek,
mint a homokszemek,
várom a percet,
hogy magamhoz ölelhesselek. |
|
M
Harang zúg a szélben
Bim-bam
Hívnak a harangok
misére. |
|
V
Gyönyörű őszöm, ha menned kell, menj csak!
Ne fájjon az, hogy kikezd a bánat,
elemészt, hogyha a tél szele megcsap -
halál a sorsa minden virágnak. |
|
M
Az Angyal a mosolyával
Csodás kék szemével
Áldást intett bal kezével |
|
M
Csoda ő, vagy boldogság, vagy e kettő keveréke?
senki se látja meg, ha nincs nyitva a szíve!
Bezárva a kincsek, a lelked üres, gyenge,
mely csak akkor ragyog, ha velem leszel végre! |
|
V
Ép,
Kerek
Lelkekben,
Ember retteg, |
|
M
A vízben sok-sok rőt levél,
Mint részeg néphad útra kél,
S halottként úszik messze már,
Elkapja, hordja fürge ár. |
|
V
Reméltem,
Hittem s gyarlón eltévedtem,
Botor világban fénytelen,
Sarokban kuporogtam védtelen. |
|
V
Szerettem volna tovább menni,
de elfogyott az út,
beleütköztem egy falba,
kerestem a kaput. |
|
V
Körülvesz minket annyi minden,
s valódi köztük szinte nincsen.
Hamis a szó, a dal, a játék,
gyanúba fúl, ha jó a szándék, |
|
V
Alkotó sarkomban ülök
Csorog rám az őszi fény
Simogat és kicsit melegít
Ellágyít,emlékekből idéz |
|
Sz
Szívekben rejted el, kincsed a gyémántot,
melyben a napfény is, ezer lánggal ragyog!
Hozzád fohászkodom, kérlek téged Isten!
Légy velem kedvesem, ezen az éjjelen!
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 25. hétfő, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|