|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Nem tartok -mint színésznő- sem férfi, sem női célközönséget.
Azonban igyekszem, hogy magamban legyek elégedett,
Mert az ad erőt, energiát… magabiztos lelki lényeget |
|
 H
Tavaszi reggel
érzem bőrömön a sugarakat,
fátyolfüggöny takarja előlem
a színes tavaszi virágokat. |
|
 H
Csend
delel
bóbiskol |
|
 Gy.
Ma is úgy van, mint régen... emlékszem, „királyok” gőgje vezeti bajba hazát és népem.
Ha a „király” elindul, még nem adta föl, csak szövetségeseit keresi föl.
Gond még, hogy a regnáló „királyra”, az isteni kegyelem, hogyan száll át rája. |
|
 Gy.
A Tiszának kies partján
Járok én szép rózsám után.
Tisza! Tisza! mond meg nekem:
Szép rózsámat hol keressem? |
|
 Gy.
A nyár elontja fényeit, bogozva
az éjszakákon át szerelmeket,
hunyorgva küldi szét a csillagokba
a földi léttel áradó jelet. |
|
 Gy.
Nem azért írok verset, mert fontos,
Gondolatokat tolmácsolhat.
Nem azért írok, hogy költő legyek,
Nem szeretem a saját verseimet. |
|
 Gy.
Emlékszem rá, emlékszem rá,
A ház, hol szült anyám,
Kis ablak, melyen át a nap
Beleskelt reggel rám; |
|
 H
Csupasz a föld, csupaszak az ágak,
hosszú az éj, sötétek az árnyak.
Alszik a világ, néma a vidék,
muzsikál a fagy, szállnak a pihék. |
|
 Gy.
Megannyi század elvonult peregve,
viharjaik között reményeink
bohó szelük kalandorul kikezdte, |
|
 Gy.
Nem is gondolnád hogy milyen gyorsan ér ez az egész itt véget
ma még volt bársonyos üde hajnalod
ám a nap majd a vérével festi meg alkonyatkor a földet
és ha az utolsó csepp vérét is ráhullatta majd a béna fákra |
|
 Gy.
Nyájban a fekete szőrű bárány
Mindig csak gond és hátrány. |
|
 Gy.
Egy lovat vert egy ember a Tiszánál,
Szelíd sömlyék közt, borús ég alatt.
Szegény, vert állat nyerített s a száján
A hab fehérlett és a gondolat |
|
 Gy.
Kint dér ül, s duzzadnak a mohák,
kopasz fán apró veréb gubbaszt.
Február van, a tél közepe,
víg táncát ropja, bíz' jól mulat! |
|
 Gy.
Nem tudom mi lesz, sorsunk együtt rosszabbnál is, egyre rosszabb,
Olyan, mint egy elöltöltő puska egyre csak kanócosabb.
A nagymester meg itt ólálkodik, ő egyre csak kaszásabb… |
|
 H
Kertemben kapáltam,
madarakat láttam
az öreg körtefán
pihent egy kakukkmadár. |
|
 H
Reggel, fa alatt fagyott verebet
tépett a kutyám és napsütött
nyári tornyok alatt most sárban jár
cifra lábakkal, legény a lány után; |
|
 H
Minden reggel megfogom kezed,
másikkal botra hagyatkozol,
majd elmegyek sétálni veled,
hisz nem magányra vágyakozol. |
|
 H
Van úgy, hogy álmaid hiába is szövődnek,
leomlanak varázsaik, ha kél a Nap,
rohannak egyre-másra csak csupán az évek,
nyomukban életed virága elszalad. |
|
 H
A Galamb-forrásnál lakott,
Hol út nem is vezet;
Cselédlány volt, nem méltatott,
És ritkán szeretett |
|
 H
Vártalak tégedet, akkor mikor lent voltam vagy fönt,
De eredmény nem volt, mert szerencse ide nem köszönt…
Vártalak tégedet, akkor mikor lent voltam vagy fönt. |
|
 Gy.
A napsütötte, nyári reggelek
megostromolva méla lelkemet,
ölelnek át, karolva egyre mind
a színeik, s az illatuk szerint. |
|
 Gy.
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók. |
|
 Gy.
Metsző hideg suhant át a táj fölött,
mindent betakartak a hamvas havak.
Egy kósza fény a tar fák közt átszökött,
lágy selyme közt vígan szálltak a vadak.
|
|
 Gy.
Kis bódékbol fagylaltot, virsliket árultak
szemtelen legyek százai szálldostak
Zivatart igért,a sűrű,fülledt levegő,
megváltó menny,most csodatevő. |
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
