|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Úgy hallottam, a háborúk nem törvényszerűek, de szükségszerűek…
Úgy hallottam, a háborútól ódzkodnak a jó emberek, kezdik a rossz emberek.
Úgy hallottam, hogy a poéta határolódjon el, de harcoljon a verseivel… |
|
 H
Ma elborult a nyári ég, sötét lett,
lehűlt a lég, a tó vizén a szél jár,
a vadkacsák a sás tövébe gyűltek,
a csónakom kikötve, szebb időt vár |
|
 H
Nyár volt, csodaszép, felhőtlen idő,
kék égen a nap békésen tündökölt.
Csillámló hullámok fogócskáztak,
csattanó csókjaik adtak örömöt. |
|
 H
Óh, ha te még leány volnál,
És ha én még szeretnélek,
Mindkettőnknek mily mosolygó,
Milyen édes vón' az élet! |
|
 H
A vén hold nevetett, és dallal
Facipőjük elringatá;
Velük a szél éjhosszat nyargal,
S a harmat színét borzolá; |
|
 H
Ha elmegyek, visszanézek,
elviszem emlékeimet.
gyermekkorom, játszótársak,
iskoláskor, tanulások, |
|
 H
Kihívás a felismerés, hogy a vihar és a gyűlölet egy tőről fakad,
Nem baj, ha nincsen is oka, de keresgélésre a képzeletben majd fakad…
Kihívás a felismerés, hogy a vihar és a gyűlölet egy tőről fakad. |
|
 H
Szerinted áldás, vagy átok a becsület?
Úgy vélem jó, ha tisztán tartjuk lelkünket.
Ha olykor-olykor be is ütöm a fejem,
akkor is emelt fővel, tartással teszem. |
|
 H
A távolokra bánat ül,
csavarja oly kegyetlenül,
marokra fogva szívem,
hiányodon kesergve fúl
|
|
 H
A nyár zümmögve alszik és a fényes ég
magára vonta szürke fátyolát,
kutyám borzol, fölmordul s elrohan,
megugró árnyat lát a bokron át. |
|
 H
Idő van! Ébredj!
Az idő, halad, pereg…
Feleszmélés kell. |
|
 H
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába van lelkedben bánat.
Hiába van sok fájdalmad,
nem kapsz senkitől szánalmat. |
|
 H
Kihunyt reményeink temetve mind,
kezünk között a sors csak elpereg,
nem is maradt ki, néha ránk tekint
beteg hitünk ki látogatja meg? |
|
 H
A versenyen számomra az a nyertes,
ki a távot becsületesen végzi.
Ha feladja gyenge, azért lesz vesztes,
tudom ezért magát is rosszul érzi. |
|
 H
Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel |
|
 H
Ha egyszer egy bolond világ
eszét veszítve megvadul,
feléli régi önmagát,
ha visszavonhatatlanul |
|
 H
Nézd! Nyílik a rózsa a díszes kertemben,
míg hullik a földre a szilva épp csendben.
Fürgén szórom az évelő új magvakat,
mert a már idős Őszanyó erre baktat.
|
|
 H
Hol van Magyarország? Tudjátok e hol van?
Ott van a népdalban, a kiérlelt borban,
őseink sírhantján, vérrel szerzett rögben,
szőke Tisza partján, fénylő Bodrog-közben. |
|
 H
A feminin diplomácia, sohasem volt mellettem,
A feminin diplomácia, megvolt, de csak ellenem...
A feminin diplomácia, sohasem volt mellettem. |
|
 H
Eszme barikádján kúsztam át.
nem tudtam megfejteni,az élet titkát.
Hiába volt minden akarat,nagyon
kicsinynek éreztem magamat. |
|
 H
Nem örökzöld az élet fája,
ősszel leperegnek a levelek,
fagy kopogtat, dér fehérlik,
ködöt borít a tél a tájra, |
|
 Gy.
Messzi mesék gyülekeznek az álmok alá furakodva,
vajh hamarost jön-e még, ő, ki az este kezét
oly sutamód remegő, de erős tenyerébe szorítva
súgta szerelme hevét, ó, vajon eljön-e még? |
|
 Gy.
A némán ballagó vízen
Tutajok úsznak szelíden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szívemet. |
|
 Gy.
Ez az a föld, ahol éltek, s haltak őseink,
erdők dúsak, mezők termők, rájuk fény vetül.
Ez az a föld, melyet utódainkra hagyunk,
még ha olykor üres, vagy telve van a zsebünk. |
|
 Gy-
Szépre-jóra vágyni?
Enélkül éltet leélni…
Szépre-jóra vágyni? |
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
