|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
A számomra mit jelent az érték?
Igaz, őszinte szó nekem becses.
Ékes nyelvünkkel szólni jó érzés,
régi fotót nézve szívem repes. |
|
H
Magamban csak ácsorogtam túlpartot bámultam körbe csendesen,
Majd megláttam a patak túloldalán… ott állt kedvesem kedvesen...
Magamban csak ácsorogtam túlpartot bámultam körbe csendesen. |
|
H
Szívtelen embernek is van szíve.
A szív dobog, az élet motorja.
Az érzelem hiányzik belőle.
Eszetlennek nevezett embernek |
|
H
Maradt-e még nekünk a szép szavakból,
vagy ajkainkra bárdolatlanul
csupán a durvaság igéje tódul,
s makacskodásainknak átka hull.
|
|
H
Ez nagy küzdelem volt.
És végveszedelem.
De mégis,
De mégis |
|
H
Kiskoromban olcsó volt a burgonya,
tárt karokkal várt minket az uszoda.
Szegények voltunk, kamat se volt ennyi,
de üdülőbe mégis tudtunk menni. |
|
H
Szétfeslőben a világ!
Nyíltan bűn emberi jóság...
Urunk nem szeret? |
|
H
Életünk alkonyán
halványodik az ifjúság fénye.
Pihen a test, dolgozik az elme.
Álmunkban él a múlt emléke, |
|
H
Volt szeretőm, nem is egy, de barátom, a vége csak az lett,
hogy szerelembe csak egy, ki velem belehullt ama zsákba,
mit bekötözve az ördög inalva a vállain átvet
és viszi máris a házasodók fenemély bugyorába. |
|
H
Zord bűnös vagyok, azt hiszem,
de jól érzem magam.
Csak az zavar e semmiben,
mért nincs bűnöm, ha van. |
|
H
A fák lombja összehajol,
suttognak a levelek.
Szél hárfáján halál dalol,
siratja az életet. |
|
H
Úgy hallottam, a háborúk nem törvényszerűek, de szükségszerűek…
Úgy hallottam, a háborútól ódzkodnak a jó emberek, kezdik a rossz emberek.
Úgy hallottam, hogy a poéta határolódjon el, de harcoljon a verseivel… |
|
H
Ma elborult a nyári ég, sötét lett,
lehűlt a lég, a tó vizén a szél jár,
a vadkacsák a sás tövébe gyűltek,
a csónakom kikötve, szebb időt vár |
|
H
Nyár volt, csodaszép, felhőtlen idő,
kék égen a nap békésen tündökölt.
Csillámló hullámok fogócskáztak,
csattanó csókjaik adtak örömöt. |
|
H
Óh, ha te még leány volnál,
És ha én még szeretnélek,
Mindkettőnknek mily mosolygó,
Milyen édes vón' az élet! |
|
H
A vén hold nevetett, és dallal
Facipőjük elringatá;
Velük a szél éjhosszat nyargal,
S a harmat színét borzolá; |
|
H
Ha elmegyek, visszanézek,
elviszem emlékeimet.
gyermekkorom, játszótársak,
iskoláskor, tanulások, |
|
H
Kihívás a felismerés, hogy a vihar és a gyűlölet egy tőről fakad,
Nem baj, ha nincsen is oka, de keresgélésre a képzeletben majd fakad…
Kihívás a felismerés, hogy a vihar és a gyűlölet egy tőről fakad. |
|
H
Szerinted áldás, vagy átok a becsület?
Úgy vélem jó, ha tisztán tartjuk lelkünket.
Ha olykor-olykor be is ütöm a fejem,
akkor is emelt fővel, tartással teszem. |
|
H
A távolokra bánat ül,
csavarja oly kegyetlenül,
marokra fogva szívem,
hiányodon kesergve fúl
|
|
H
A nyár zümmögve alszik és a fényes ég
magára vonta szürke fátyolát,
kutyám borzol, fölmordul s elrohan,
megugró árnyat lát a bokron át. |
|
H
Idő van! Ébredj!
Az idő, halad, pereg…
Feleszmélés kell. |
|
H
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába van lelkedben bánat.
Hiába van sok fájdalmad,
nem kapsz senkitől szánalmat. |
|
H
Kihunyt reményeink temetve mind,
kezünk között a sors csak elpereg,
nem is maradt ki, néha ránk tekint
beteg hitünk ki látogatja meg? |
|
H
A versenyen számomra az a nyertes,
ki a távot becsületesen végzi.
Ha feladja gyenge, azért lesz vesztes,
tudom ezért magát is rosszul érzi. |
|
|
|
Ma 2025. április 19. szombat, Emma napja van. Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|