|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
V.
Állok, nézem az eget derűjében,
Szomorú tekintetem bolyongó,
A napot is nézem: fénnyel teli
Ő, melengeti a világot a vándorló. |
|
V.
Mit nekem egy Kínpad -
Lélektestem – Szabad -
Mely Bátrabb, bár haló
Csonttestemhez tapad - |
|
V.
Rozsda és arany csordogál az égből,
vágynak szőnyege az elhagyatott utakon,
a késő ősz halotti leple,
szomorúságból és véres levelekből hosszú halom. |
|
V.
Szerencsétlen tánc
a tüzes mezőn, mely
Éget, bármerre lépsz
nincsen rá tégely |
|
V.
Olyan vagy, mint szökött vágy Enci!
Hittem, nem tudlak elkergetni!
Közben csak leléptél,
Szó nélkül elmentél! |
|
V.
Egyetlen kincsem, mit nem mos el az ár,
ha minden szét is esik, itt bennem vár.
Ha arcok fakulnak, s a szó is idegen,
az emlék a lámpám a sűrű hidegben. |
|
V.
Láttam Haló Szemet
Futni körbe-körbe -
Egy Szobán – Valami után -
Aztán egy Felhőcske - |
|
V.
Tudod, régen bementem egy tömegbe és összeszartam magam,
Hogy lehet ennyi seggfej, hogy lehet ennyi darab,
Aztán rájöttem hogy mindenki ember, mindenkinek megvan a maga baja,
De hadd térjek vissza az első részre és mondjak valamit, ami megmarad |
|
V.
Tizennyolc éves, bolondos nyár volt,
Sötétbarna szemedben a fény megcsillant.
Mikor egymásra néztünk, megállt a világom,
Te voltál a reményem, Te voltál a holnapom. |
|
V..
Az Atya – Mind’ számon tartja –
Nullátlan Szemeknek
A Tíz Értékét – tanítni
Traktával kezdenek - |
|
V.
Folyvást csak szembejönnek a megvalósultalan álmok,
Álom nem valósul… de talán vannak jó pillanatok…
Folyvást csak szembejönnek a megvalósultalan álmok. |
|
V.
Dobban a mély, az ősi érverés,
nem szó, csak moraj, fojtott létezés.
Időtlen ritmus, mi a porból fakad,
átfénylik kövön és sűrű falakon, alatt. |
|
V.
Töltögetés
Kiváltó okkal nem elég -
Öblös Rés
Bezárásához – Egyéb kell - |
|
V.
Sohse voltunk mi egyek!
Kiút reményem nem volt, nincs is!
Engem, nem szeret! |
|
V.
Mindenki csak abból adhat, mi benne él,
Mit a szíve hordoz és mit tette beszél.
Boldogságot boldog ember adhat át,
A boldogtalan csak hordja bánatát. |
|
V.
Minden éjjel, biztosan álmodok egy kicsit…
Paraszthajszálnyit, kiskanálnyit, tán' szemernyit…
Biz’ ha nem emlékszek, hogy vajon mit is álmodtam,
Panaszt is megfogalmazok, ártalmatlan búban. |
|
V.
Hét csillag ragyog a papírlapon,
Büszke vagyok rád ezen a napon!
Számok és betűk, ének és kép,
A Te világod kerek és szép. |
|
V.
Kitárt karokkal érkezett.
Valamit hozott.
Puha mosolyban úszott két szép szeme
Őszinte volt. Nem titkolózott. |
|
V.
Mágnes-várak, legó-falak épülnek a csendben,
Minden kocka a helyére kerül szépen, rendben.
De a legszebb torony mégis az, mi ebéd után felépül:
Hogy a Papi karja párna lesz, s a kisfej álomba merül. |
|
V.
Ennél üresebb már nem is lehetne születéskor elkelt létem,
Úgy is érzem magamat, mint egy kis ázó papírcsólnakban… félem.
Ennél üresebb már nem is lehetne születéskor elkelt létem. |
|
V.
Óriás kérdés
Egyáltalán mi is ez?
Tán’ álomvilág? |
|
V.
Igen, szeretnélek, ahogy te szeretsz engemet.
A szívem igent mondana, de az eszem nemet.
Vártad azt, hogy örvényed elragadjon
Hevesen megégessen és, ha kell mélyre hasson. |
|
V.
Hosszú volt az út, a sár az égig ért,
Félelmekkel harcoltam az éltető fényért.
Hideg éjszakákon az eső vert arcon,
Néma sebként sajgott minden belső harcom. |
|
V.
A hadak útját, hittük,
Hogy már benőtte a szép zöld fű…
De nem zöldfülű…
* |
|
V.
A szél az éjben süvít és jajveszékelések az ágak között…
A szél fokozottan az ablakokra havat ver,
Zűrzavaros hangok kiáltanak a levegőben,
Míg én a meleg szobában egyedüllétemnek mesélem… |
|
|
|
Ma 2026. április 20. hétfő,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
Üdv!
