|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
A sík mezőn tar fácska áll,
És minden szél fagyasztja;
A Földön nincs is oly madár,
Ki őt így látogatja. |
|
 H
Téli hidegben fagyoskodtam,
Tavaszban még,reménykedtem
Nyárban már sokat motoroztam
Őszben hullott levelet sepertem |
|
 H
Ló nyerít. Felbőg a tinó, tehén.
Nyújtva ásít hangosat a legény.
(A kedves már kiszökött,
az álmossága nem szökik.)
|
|
 H
Eső elált,forró uttest
halványan gőzölög,
mintha áldásként jött
volna ifjú párnak kapu |
|
 H
Letette sárga köntösét a Nap,
aludni tért a láthatár mögött,
lefogta mára már a szárnyamat
az éj, amint az égre költözött. |
|
 H
Vallásos tavaszi ünnep,
Krisztus kereszthalála és feltámadása,
a bűnös emberek megbocsátó megváltása.
Így tanítja ezt a keresztény egyház,
|
|
 H
Kibontja magát lassan a természet és elballag a téli enyészet.
Igaz, volt már ilyen máskor is, de majd visszaállt a régi… értünk csakis.
Körbe-körbe nézek és lám a határ, ha lassan is, de színesedik már.
|
|
 H
Kavarg a kertem illata,
tavasz közelg felőle ma,
jelére lelkem éled,
ezernyi gyenge szirmon át, |
|
 H
Korán keltem, hogy ma vastagon meglocsollak, mert ma van kilátás…
Az első helyen, a kerítésen nem volt megfelelő belátás… |
|
 H
Áll az idő,
csak én megyek,
visszanéz a táj. |
|
 Gy.
Még elvehetik vagyonod,
Vagy katonának gyermeked,
Emberi kéz gyüjtötte azt,
Ez meg anyától született. |
|
 Gy.
Vagyunk kerékkötői
bolondul, ostobán
a sorsainknak és mi
vad orgiánk okán |
|
 Gy.
Írnék én legott verset, mert poéta vagyok, vagy mi a szösz,
De a tentám kifogyta magát, ez jelzem is a sorsnak: kösz.
Uram, most adj erőt, mert el kell mennem egy üveggel venni,
De tentára nincsen pénzem, így bizony, nem is kell megvenni. |
|
 Gy.
Nem voltam több, se kevesebb,
részese mindennek és semminek,
atomja a nagy egésznek,
a változatos mindenségnek, |
|
 Gy.
Egy naplementében közel mellém lépett, jól láttam
Szemében a gyönyörű égszínkéket és hallottam moraját a tiszta víznek-
Édes hangja pedig egy fuvola hangjegyek dallamát idézte.
-Bocsásd meg közeledésemet és ne vedd sértésnek. |
|
 Gy.
Fényes tavasz újjongó délelőttön.
Zöld zsendülés. Aranyszikrás derű.
Naptól hunyorgó szemmel nézelődöm:
Hogy él az élet! Milyen nagyszerű! |
|
 Gy.
Fújhatsz, te téli szél,
Egy hálátlan személy
Nálad kegyetlenebb;
Nem vagy te átható, |
|
 Gy.
Ámde amott konokul katonák
lábai döngnek az úton,
angyalomat keresik, ködön át
hallom, amint belekurjong |
|
 Gy.
Sokan úgy élnek, hogy fogalmuk sincs, nem is tudják mi a szeretet,
Elfogadás, odafigyelés és miért alapvető értékek.
Hiába vannak értékek, ha heves gyűlölet lerombol mindent |
|
 Gy.
Ne nézz körül,
halott a rét,
sétálj tovább, örülj, míg élsz.
Nyílik neked még sok virág, |
|
 Gy.
Csodás színét és illatát!
Elvitte magával a titkát
Valahova , más Világba
Titkok örök. szép honába!
|
|
 Gy.
Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű. |
|
 Gy.
Az arcomon megannyi széles árok
mutatja ősi, harcos éveim csak,
parázsra hűlve mind a lángolások
csupán lecsendesülve hamvadoznak.
|
|
 Gy.
Küzdelemben elfárad,
Ha tett, vagy nem tett dolgát szidják…
Bár, nincsen vétke. |
|
 Gy.
A pörnek vége. Elvégeztetett...
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat. |
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
