|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Egy apró jászol – semmi más,
egy időtelen fölhívás,
és minden eggyé tömörül
az Isten sóhaja körül.
|
|
 Sz
Vannak pillanatok,
tán periódusok,
amikor a magány fénye leragyog.
|
|
 Sz
Készül rá a téli felleg,
szállingóznak apró pelyhek.
Amit itt látsz nem varázslat,
tél díszíti fenyőfámat.
|
|
 Sz
Ki sült már a mézeskalács, zserbó meg a bejgli
Aki akar, jöjjön hozzám finom sütit enni
Káposzta is hússal töltve, kolbász is van benne
Ebből aztán minden ember tényleg sokat enne
|
|
 Sz
Legbelül,valahol a lelkemben mélyen,
Rejtőzködik, a valaki aki én vagyok,
Egészen más ő, mint mindig is hittem,
Az életem csak egy hamis illúzió volt,
|
|
 Sz
Fagyos lett a föld
drágakövek csillannak
itt a kemény tél.
|
|
 Sz
Nézd a csenden,
nézd az álmon,
jön-jön,
közelg
|
|
 H
Attól féltem, nem ismersz meg többé
sajnos ez most bekövetkezett,
nem tudom, hogy hogyan tegyem zölddé
a füvet, mi befeketedett...
|
|
 H
Szeretném átölelni mind azokat,kik
valami oknál fogva az életben csalódtak.
Kiknek valamikor nagy álmaik voltak,
amik mind, mind a porba hulltak. |
|
 H
A lista elkészült, irány most már egy pláza,
de csak tele pénztárcával indulhatunk oda,
otthon ne felejtsük hát az étkező pulton,
mert lógó orral fordulhatunk sarkon, |
|
 Gy.
Éjszaka egy kis tündér a földre lép,
mosolya és angyalszeme meseszép -
magasból jön, szárnyvonaton utazik,
csak álmokban juthat el a tudatig. |
|
 Sz
Éva, várj, feldúlom öled,
mint portyázások idején
vad pogányok templomaink,
és letépett kamaszarcom
|
|
 Sz
A hólepte fenyők sora szemet gyönyörködtet,
domboldalon sorjáznak fel a csúcsig,
roskadnak ágaik a szikrázó súly alatt,
a széles szánkóút mellettük húzódik.
|
|
 Sz
Bagoly vagyok.
Olykor fáradt, de most némán figyelek.
Az éj csendes, az óra kattog,
A távolban egy buszféle tompán nyekereg.
|
|
 Sz
Fagyos a föld talpam alatt
óvatosan lépkedek.
Drágakövek csillannak meg
s nem fújnak most rút szelek.
|
|
 Sz
Össze jő a rokonság, eszünk, dínom-dánom.
Karácsonykor jól élünk, aztán szánom-bánom.
A szokásjog azt takarja, szeressük egymást.
Emberek! Legalább most ne akarjon egy… mást.
|
|
 Sz
Szegecselt bőr az öve, a karja tetovált,
Házról házra rozsdamentes acélszánon jár,
Zsákja egy fekete gitártok, s csattogtat ostorán,
Hohohohó zsiványok, jön a metál Mikulás,
|
|
 Sz
Jégvirágos ablakomon,
Mint hó csipkés fátylon
Átszűrődő, nap fényének
Melegségére vágyom.
|
|
 H
Látod amott a csillagot?
Nézd csak, a fénye hogy ragyog!
Betlehem ékes csillaga…
Szeretet, kérünk, jöjj haza! |
|
 H
Ha egy ország erősödik,
népessége gyengélkedik.
Mindenki annyit ér, amennyi vagyona,
akinek nincs elég, nem csal, mert ostoba. |
|
 Sz
Izgalommal teli reggel.
Ma mindenki korán kel.
Csendes még a disznóól,
Röfike javában horkol.
|
|
 Sz
Elkezdődött az ünnepem,
Örömérzés van most bennem,
Eljött hozzám kis Jézuska,
Kísérte Angyalok kara.
|
|
 Sz
Még, pár nap és itt lesz,
Karácsony a Nagy Ünnep.
Megjön a kisded.
Jézus, Isten Fia,
|
|
 Sz
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mikor mindent elönt a lágy gyertyafény,
Szeretni kellene egymást emberek,
Elsimítani, mik viták köztetek.
|
|
 M
Részük épp úgy akár nekem,
Saját életű képmásaim lettek,
Akárcsak Ádám lázadók néha,
S érzelmesek pont mint Éva, |
|
|
|
Ma 2025. június 23. hétfő,
Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
