|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 Gy.
Ma már, ha húzzák, harangok zúgnak…
Temetőben ők éppen, hogy búgnak…
|
|
 Gy.
Hiába vártam, álmatag magányom
csalódva reszketett belül, remegve
hevertem át a délutánt az ágyon,
akárha kárhozat hajója lenne. |
|
 Gy.
Több néki az esze, mint a karizmája,
Sok „bölcs” aforizma fér a tarsolyába. |
|
 Gy.
Nyugszik a völgy szenderegve
Est pirul le ormiról -
A torony csengő lakója
Régi hangon szólva-szól. |
|
 H
Sírva születik a gyermek,
egyesülnek benne szerelmek,
életöröm és fájdalom könnyek.
Mely korban, időben, hova születünk, |
|
 Gy.
Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért,
Akkor persze csendben csak emlékezz tanácsért…
Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért. |
|
 Gí.
És az égen már madárkák húznak,
Szárnyukkal a bút kergetve el…
Füttyös cinkék, pirókok vonulnak,
Múlik a tél, március közel… |
|
 Gy.
Ezért nem öntözök, nem is kapálok,
csak összetört magányom ásom el,
nem álmodok fülig szerelmes álmot,
ha jő a reggel, úgyis elszelel. |
|
 Gy.
Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Lágyan csendül hangja,
Mint a messze rónaságon
A puszták harangja. |
|
 H
Olvad a jég jön a vízözön, sok
felelőtlen ember ezen a földön.
Elpusztítottuk a földi javakat,
Plasztik generáció uralja a |
|
 Gy.
Égbe nyúló fenyők fölzúgnak örömmel:
„Hozott Isten, te szép, aranyszavú madár!
Fészkedre borulunk, hogy édes otthonod
Legyen ez a határ! |
|
 Gy.
gyanítsd okát, a parlamentben ülve
találtad önmagad, feledve múltad,
hatalmi mámorod, mi most emelne,
csupán hamis varázslatokkal áltat. |
|
 Gy.
Hajlón sok földi szenvedélyre,
Tudom, hogy egyszer majd kilép
A fekete angyal a fénybe:
Nincs menedék! – kürtölni szét... |
|
 H
Valamikor réges régen a görög
mitológia idejében krealtak
egy szót, amit ők sem tudták mi az
mivel megtévesztették
|
|
 Gy.
Nem kell neked a jövő, éljünk akkor mának?
Nem röhögcsés az, ha nekimegyünk a fának?
A jövőnek nem is lehet élni, mert az nincs!
Rögvest éljünk pillanatot, az maga a kincs…
|
|
 Gy.
Nyomán a vágyam égbe szökkent,
lebegve csókos éjszakák ködén,
letűnt szerelmeim köröttem
suhogtak újra, játszi könnyedén. |
|
 Gy.
De meguntam már e hitvány életet!
Hiszen nekem nincs is senkim ki szeret;
Te vagy kis lány, te vagy magad egyedül,
Kinek szivén, sorsom miatt bánat ül.
|
|
 H
Én állok itt a szomorú fűznek ága alatt.
Messzi parázsló csillagok mécsese
emléked visszaidézi.
Lépteink nyomát a szél az avaron újra suhogja. |
|
 H
Téli hidegben fagyoskodtam,
Tavaszban még,reménykedtem
Nyárban már sokat motoroztam
Őszben hullott levelet sepertem |
|
 H
Énekel a blues énekes,
Hallom, hangja olyan rekedtes…
Dübörög a dob, rossz a mikrofon recseg,
Énekes a régi szép időkről fecseg.
|
|
 H
Sokan kérdezték már tőlem:
"Petőfi az én testvérem?"
Büszkén feleltem meg erre:
"Én vagyok egyetlen öcscse." |
|
 H
A tél uralta táj felett az égbolt
a szürkeségbe ráfeledkezett,
a nyáridőre ráfeszülve kék volt,
kicsalta játszadozni versemet. |
|
 H
Nincsenek tökéletes emberek.
Ha tökéletesek lennénk,
fejlődni képtelenek.
A változás tartja fenn a léteket, |
|
 H
Lelkiismeret hiánya visz
sokakat a halálba,
kik nem tudták,hogy
nem az ők hibája. |
|
 H
Gyertyák vagyunk
A gyertyák velünk, értünk égnek,
viasztestükben láng a lélek.
A gyetyaláng lobog a lenge légben, |
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
