|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Örömtűz ég a tisztás közepén,
hatalmas lángjai táncot járnak az égbolt felé.
Körülötte a menet megy körbe-körbe,
ittassak már látszik a láng szemeikben, |
|
 H
Amíg van Szerelem,
Szent Öröm
És Munka;
|
|
 V
Nyár van, és mégis úgy fázom,
merengve nézem a Holdat,
fekszem a nyikorgó ágyon,
szúette fája már korhad, |
|
 V
Megfogott a nyári Nap heve,
rúzsnyomot hagyott a penge számon,
majd estveledve elvérzett bele,
foltot ejtve fehér éjszakámon, |
|
 V
Az ébredő nap fényében,
szelíd hullámok ringatóznak,
aranyló napsugár hinti melegét,
s a hallgatag szürkeség felett, |
|
 V
Egy banális vidéki városban,
ahol még soha nem láttak papagájt,
a beépítetlen utca sarkában
egy ember egy sátorra talált. |
|
 V
Amikor karodban tartod még,
s bár szelíden rád mosolyog,
kevés a türelmed, de jóleső
maga az érzés, az apás dolog. |
|
 V
Elmúlás az embernek a megnyugvást hozza,
Csak azoknak, akik szerették lesz fájdalma.
Örök titok marad, mi lehet a földi élet után,
Aki elmegy, megtudja, másnak örök talány. |
|
 V
Sokan nem tudják,
pedig így szól a fáma,
Oroszország könyvtárában
hét lakat alatt őrzik, vigyázzák, |
|
 V
Minden reggel
a kertbe kimegyek,
kismadarak énekelnek,
a cseresznyefán eszegetnek. |
|
 V
A fény kiegyezik a sötéttel,
nézd az éjjelt a költő szemével.
Csodás titkot rejt Szent-Iván estje,
fák közt tündérek repdesnek szerte.
|
|
 V
Apa,
nézd csak, indulok feléd,
felhőkön szalad talpam,
apa, most elmondom neked,
|
|
 V
Érzem-félem az időt, de kihúzom magam,
hallom már, hogy fájó sípolássá
megváltozik a régi ritmus,
egyenes lesz holnapra a hullámzó vonal, |
|
.jpg) V
Ébred a hajnal, mákony ereszték,
s új napok álma lét kapuján,
fényibe zárja rezgő azúrkék,
árnya vöröslő csóva spirál. |
|
 H
Mint száműzött vad hazámtol távol,
Fekete tenger partjait árván kószálok.
Idegen kenyéren sínylődöm nyomorult
életem napjain tünődöm,vergődöm. |
|
 M
Ne csak a hibát keresd, nézz inkább mélyebbre,
Lásd a jót és a szépet, de előítélet nélkül tedd!
Emlékezz a nácikra és Hitlerre! Bőrük fehér volt,
Gonosz tetteik a világra nagy szenvedést hozott. |
|
 V
Nyári délután bennem sír az Ég,
eső permetez, dalba kezd a szél,
zizzenő levél félve halkul el,
amint sejlő éned felém lengedez. |
|
 V
Nincs a nyakamban dögcédula,
Mert már nem is vagyok katona.
De! Katona vagyok az életben,
Ebben a legsűrűbb regimentben. |
|
 V
A látóhatár peremén
piszkos felhőrongyokat gyűjt a szél.
Az ég kékje gyorsan fakul,
a Nap fénye is megvakul. |
|
 V
Mikor édesanyád bölcsődet ringatta,
egy dalt dúdolt leányát csendben altatta.
Mikor fogta kezed, óvodába vezetett Téged
óvott, hogy biztos legyen apró, piciny lépted. |
|
 V
Megy a Nap lefelé
Elmerül felhők mögé
Köd párák takarják
A fényét is elvonják |
|
 M
Iszonyat félelmével telik életünk,
Tekintsünk a régmúltba, mit is észlelünk? |
|
 V
A fészerünkben egy régi szekrény,
benne halk nesz... valami mocorog...
Egér lenne? Talán, ha megnézném...
szörnyűséges rémekre gondolok.
|
|
 H
Fekete szívvel létezem
fekete színben álom
fekete tükörben
fekete lélegzet
|
|
 M
Elásva
látjuk meg azt, amit mindig is sejtettünk:
fehér foltot keres szárnyaló, szép lelkünk. |
|
|
|
Ma 2025. június 28. szombat,
Levente, Irén napja van.
Holnap Péter, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
