|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Mindegyik férfi magában hordja az örök nő képét,
nem egy bizonyos nő képét, hanem általában a nő képét.
Végső sorban ez a kép egy keverék, mely örökletes, tudatlan...
Régi időkből érkezett, és elásott az élő rendszerben.
|
|
 V
Hilda vagyok, kissé molett,
dicsőítsen óda, szonett,
kiben hízni nagy a hajlam
azt dicsérni végre halljam! |
|
 V
Alkonyba burkolózva
ültem a rakparton ,
karnyújtásra volt tőlem a
lemenő nap utolsó perece, |
|
 V
Ne hidd, hogy vége van már,
csak most kezdődik az új kihívás,
a legnagyobb zivatar!
Ilyen még nem volt! Ez egészen más! |
|
 V
Holnap ismét itt leszek
Sokat mesélek Neked
Elfelejted a gondjaidat
És várod a holnapokat
|
|
 H
Messze vagy,
de szívemben élsz. |
|
 H
Kora hajnal volt még,az erdő világa csak
lassan ébredezett,mikor egy korán kelő
indián harcos a tenger felé nézett.És amit
ott látott,nem hitt szemeinek, az ámulattól |
|
 V
Az éj szelíd köntösével rám borult az álom,
a boldogság országában szálltam.
Tarka lepkeként lebegtem vadvirágos tájon,
kacagó lányka is én voltam, |
|
 V
Mikor gyönge vagyok,
ha elveszni látszom,
mikor szívembe mar,
bár az erőset játszom, |
|
 V
éhes hiéna-gondok
marcangolják kedvemet
egyik-másik mélyen tép
elérik a szívemet |
|
 V
Csak kis koszt és kvártély és rövid... az élet,
Láttam pedig, kinek a csillaga fénylett,
De őt nagyon pártfogolták a csillagok.
Ha, nekem elfogy koszt és kvártély, elporlok… |
|
 H
Egyáltalán nem vagy nagy, de tekinteted annál nehezebb.
Mezítláb álltál, rózsaszínű pizsamádban,
mint egy gyermekkori kép,
ártatlanul, fenomenálisan...
|
|
 H
Szent Iván-nap éjjelén, erdő harmatán át
Botladozva ment anyám, magában, mezítláb. |
|
 H
Nézd, megfogott a nyári Nap heve,
rúzsnyomot hagyott a penge számon,
majd estveledve elvérzett bele,
foltot ejtve fehér éjszakámon,
|
|
 V
Tobzódik a fény;
buja tánccal a tarlót
bejárja, s a vén
anyaföld ölét újfent |
|
 V
Ott vagyok én Veled
a békés esti szélben
letűnő nap fényében
egy lágy sóhajtásban |
|
 V
Kirakatba kitett, cinikus mosoly...
fentről lefelé villanó koronák...
Egy ledobott szavakkal teli tarsoly,
rózsaszín okulárés, mézes fonák. |
|
 V
Köves úton botorkálok,
utam végén mély az árok.
Csillagtalan éjszakában
a természet templomában |
|
 V
Ifjak, szüzek lobbanjatok lángra,
ezen éjjel fürödjetek vágyba'! |
|
 M
Érzed,hogy a gyönyör
kibontakozott belőled,szabad vagy !
Szállsz a légben a természet adta
csodálatos szépségében. |
|
 M
Az orosz frontra osztották be, mint pilótát, főleg futárgépre.
Annyira csodálták képességeit, hogy a főtiszteket vitte.
Most is egy tábornokot vitt, kinek kezében ott volt a térképe. |
|
 M
Minden napra egy vihar,
Vagy több is talán;
Ázottan kucorog a Nyár
Felleg-palotán. |
|
 M
Kapkod csupán, és fogy energiád,
De látsz, és gondolatok járnak át;
Tisztábban is… |
|
 V
Ész-Ember oly jól méri fel
az Ember mit veszít.
Ésszel előnyt szerezve jól
adja el kincseit;
|
|
 M
S még álmodok őszből forduló télben
Hamuvá őrlöm rejtett reményem
Bíborláng kap a varázsos éj felé
Karomat nyújtom egy álmom felé |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek,
Mária napja van.
Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
