|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Ó Mátra csodállak, elbűvöl szépséged
Susogó erdeid zenéje úgy éget.
Fent jártam csúcsodon csodák mámorában,
Ott fent a táj még hópihe sapkában.
|
|
V
Ahogy a Hajnal lassan
szépen kimért mozdulattal
tüzet gyújtott a hegyen éppen
tekintete a Söttbe tévedt. |
|
V
Idősödő férfiak típusa
kopaszodik, háta görbe,
gömbölyödik nagy sörhasa. |
|
V
Lábujjhegyen oson...
sóhaj töri a csöndet.
Kínzó aggódás lapul,
sors kalapácsa koppant |
|
V
Leszáll az éj, langy szél susog,
míg az esti szén-sötétben,
hullám-tanyán bagoly huhog,
csillag-világ árny-körében. |
|
V
Ha eljön majd az utolsó óra,
s megáll majd az élet percmutatója,
testemet ne zárjátok koporsóba!
Összetört szívemet kő közé ne tegyétek, |
|
V
Alkoss tovább, ám ezért
dagályossá ne írd
Művedet, s hogy másra nincs
igény itt – el ne hidd! |
|
V
Épp mikor a hajnal hasadt,
Ott ahol a folyó szalad,
Erdő szélén bokor alatt,
Pindurnyi élet fakadt.
|
|
V
Amikor ketten ülünk a szobában, én hallgatok, mosolygok,
mert felét se értem annak, amit hallok, de tőle függetlenül,
látom a harmincegy-két fiatal, szép , üde arcot, lányok és fiúk, |
|
V
Csöppnyi madárka az ágon,
reggeli harmat a könnye,
hullik a szürke göröngyre,
bánata ring ma a fákon. |
|
V
Színes ernyők alatt
ázott a kis csapat,
mennydörgött, villámlott,
de állt a vártán, csak állt ott.
|
|
V
Összehasonlítsalak egy nyári nappal?
Szépséged ikrek hava, és többet nyom.
Májusban a viharok rügyeket törnek,
s a nyarak túl rövidek: zűrzavar, lárma, minden felfordul.
|
|
H
Költőnek lenni lélekgyógyító dolog!
Minden szót gondold meg,
melyet papírra rovod.
|
|
H
Az élet egy szétfolyt, elkent matt festék…
Eredménytelen nap. Bánatos esték,
Teszik rá a koronát a sikertelenségre.
Még mattnál is rosszabb, Hold éjszakai fénye. |
|
H
Lágyan omló selyemben
láttam meg a kedvest,
tudtam rögtön kell nekem
hisz' Ő is szerelmes |
|
H
Olyan volt,mint egy igazi álom
egy kis madárka ugrált az ágon
látszott rajta,hogy most boldog
pici szíve,a szerelmétől dobog !
|
|
H
Az életnek ritka kincse,
Idő kell hozzá, s szerencse. |
|
V
Lelkemben kis kápolnát építettem,
már régóta itt lakik az én Istenem.
Minden nap elmondom imáimat,
azokért, akik erre várnak.
|
|
H
Óriás fehér nyúl
erőszakoskodott velem,
hosszú füle lefelé nyúlt,
piros volt a szeme,
|
|
M
Vannak, akik a bánatban,
a nevetésben,
a játékokban, |
|
H
Kis Rékám,
Gördülnek a fránya számok,
Az Idő,
Mint a mérgezett egér,
|
|
H
Nyárelői késő délután van,
ó-aranyban fürdik már az ég
amott nyugatra a domb oldalában,
itt pedig nyílnak az estikék. |
|
H
Ó, hogyan is énekeljek, ahogyan hozzám illik,
amikor a mindenem vagy, számomra a legjobb,
és mi haszna az imádkozásnak,
amikor az ima teérted van,és teérted vannak a hangok. |
|
H
Az élet, milliók óriási almafáját
az éhes emberek körülállják.
Mindenki megpróbálja elérni a saját almáját. |
|
V
Magamban ülök a fedélzeten,
oly jó érzés egyedül lennem.
Csak a csend amiért ide jöttem,
távol az emberek zajátol, |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|