|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
Arctalan kereszt,
hantodon őszi levél.
Elhal a hangja. |
|
 Gy.
Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm. |
|
 Gy.
Kijöttem és meggyújtom, legalább egy kis mécses égjen,
Téged, már csak rögök tömege ölel, a sírban, mélyen.
Halkan imádkozok, az imám messzire felszáll légben… |
|
 H
Nincsenek csodák, csak véletlenek,
a véletleneknek is van oka,
történtekor ismeretlen,
meglepő, váratlan. |
|
 Gy.
De addig simogass! Simogass Élet!
Engedd, hogy ne legyen napom lidérces!
Mutass még sok kincset ebből a világból!
Magammal viszem, mikor lelkem kitárul. |
|
 Gy.
Borús a reggel, elmeríti lelkem,
amint a nyár hevére visszanéz,
amelyben égve csókjaidra leltem,
de most a bánatom nagyon nehéz. |
|
 Gy.
A Rákóczi vén harangja
Ha megkondul,
Panaszosan sír a hangja
Meg nem értett fájdalomtul. |
|
 Gy.
Poéta: a csendedben ne idegeld magadat, nincs miért,
Foglalkozz a feltoluló emlékekkel, mert így van miért.
Én igy csinálom, ezért is mondom tanácsként neked
És eme csendben nagy lehetőség, használjad eszed. |
|
 Gy.
A csókok íze foszladozva múlik,
ölelkezéseink kihűltek ím,
szerelmeink csodálatos valóit
nem érik el szomorgva lelkeink. |
|
 Gy.
Megjöttem a hosszú útról
S pihenhetek kebleden
Fenyves erdők büszke tája,
Bérces Erdély koronája, |
|
 Gy.
Egész nap látom TV -t, benne
Bombázások és robbantások…
Halált hordozók! |
|
 H
Ha majd a méla, furcsa arcomat
feledtetőn a röpke gondolat
a múltba langyosan sodorja el,
azért megint csupán a sors felel? |
|
 H
Tiszai tájak, végtelen vidékek,
Olyan testvér sorsommal a tiétek. |
|
 H
Az idő nem mozog, és nem fogy el,
ő nem törődik semmivel.
Mi mozgunk benne, tagoljuk,
de nem az időt, magunkat fogyasztjuk. |
|
 H
Éljünk végtelen
Hosszún, hajnal még messze.
Mikor lesz új nap? |
|
 H
A tóra ősz aranysugára ül,
a víz köréje fodrozódik,
a gyorsuló idő szalad, repül
a fák között egész a partig, |
|
 H
Ha elmegyek e bús földi terekről,
oda, hova az egek kékje hiv:
elvész közületek, ó jámbor lelkek
egy árva sziv. |
|
 H
Fekete kosok! Nekem téli csizmára sem telik, maguk steakot laposra verik?
Fekete kosok! Zsír nélkül eszem a kenyeret, maguk orosz kaviárból eleget?
Fekete kosok! Maguk este bank-bálon... én meg simogatom le, koszát a kutyámon. |
|
 H
A hencegés
főként gyerekek szokása,
célja vezér szerep kivívása.
A gyerekcsapatban licitálnak,
|
|
 H
Hiába is kiáltanék süket fülekbe,
mutathatok virágokat vakoknak éppen,
de csak rohantatok tovább nagyon sietve,
remélve majd, hogy estre kelve révbe értek. |
|
 H
Gyönyörű volt az október. Nesztelenül osont.
A fák az út szélén divatbemutatót tartottak.
Hívogatón, kacérkodva mutogatta
új, aranyszínű ruháját az egyik. |
|
 H
Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen, |
|
 H
Együtt játszadoztunk véled,
A romoknál port tapostunk,
És arámnak hívott téged
Mind, kivel gyerekek voltunk. |
|
 H
Szorongó emberek
áradó erőszaktól rettegnek.
Védekezésre nincs elég erő,
a föld óriás temető. |
|
 H
Ártatlan értékek tiszta igaz vágya,
a zsarnokság szennyéből kiált,
erre a megsebzett világra!
… S ha még most sem figyelünk fel rája, |
|
|
|
Ma 2025. április 05. szombat,
Vince napja van.
Holnap Vilmos, Bíborka, Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
