|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Önmagamnak is az akadálya vagyok,
Még az sem sikerül, amit nem akarok.
|
|
Jártam azt a partokat régen,
Hol Ovidius álmodta a kegyelmet,
Mikes lantja szomorúan pengett,
álmodva egy szabad nemzetet...
|
|
Drága kisfiam, ugye mondtam, hogy soha se féljél,
köszönöm neked, hogy álmomban megjelntél.
Ezzel egy új életet, egy új reményt adtál nekem,
köszönöm neked kisfiam, drága egyetlenem. |
|
Összes figyelésem összpontosul
Azon módon, ahogyan a ruhád hozzád simul.
Kifejező mozdulataimat, amelyet rendesen kiszámítok
|
|
Mondják, ha valaminek vége, szükséges annak elengedése.
Ezt áhítják a pszichológusok, ki így már nem néma hallgatók! |
|
Már félig megettem
kenyerem javát,mikor
kisütött a nap,mutatván
az élet jobb oldalát.
|
|
A kertünkbe simán betörő szellő hadoszlopok,
Egymás közt somolyognak… tavaszi jó-meleg hozók…
|
|
Juj, de sok és úgymond poéta van, de írástudása soknak nem van…
Én tudok írni és szeretek, bennem nem szorulnak meg lélegzetek…
|
|
Az étek ugyan az a testnek,
Mint szerelem a léleknek!
|
|
Pirkadatkor várom, hogy reggel legyen. De már jön is, látom…
Most hozok neked virágot, hogy az teljeséggel friss legyen…
|
|
Márciusi meleg napon,
lányok ülnek a padokon.
Vidámak és kacarásznak,
egymás szavába is vágnak.
|
|
Teljesen elfedett, a ködös őszi bársony,
sehol sincs kikelet, széles e világon.
Csak hajnalpír van, mint kék tengerből lobban,
nyáresti alkonyat, elmúlik titokban.
|
|
Már félig megettem
kenyerem javát,mikor
kisütött a nap,mutatván
az élet jobb oldalát.
|
|
Asszonyok, lányok,
Együtt vagyunk boldogok!
Nélkületek bíz’…
|
|
A nő a páros élet sója, részemről élmény, ha -lehető- a bele markola…
Minél finomabb ez a roppant éltető só, az élet annál nagyobb élményt adó!
|
|
Hajában, zöld pántlika van fonva,
Mellei fiatalok.
Ó, fűznek lánya,
Milyen egyedül, aki a folyóvíz szélén ragyog?
|
|
Ti nők, ó
Mi lenne velünk…
Egy csapat!
|
|
Álmomban jöttél felém,lelkemnek titkos éjjelén.
Képzeletem túlszárnyalt merészségén.
Te voltál a régvárt tünemény.
|
|
Vállaimra, csókokat sorban állítasz, felsorakoztatva
Egyenként, összekötve a hajad szálaival...
Kísértések, csábítások láncolata.
A bal fülcimpába, arany karikát- fülbevalót fogtál-,
|
|
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
|
|
Őt,
Egyetlen tollvonással írta,
Egy zene hordozó vonalrendszerre kirakta,
Egy festő festette,
|
|
Vannak nők,
akik szeretnek és hagyják magukat szeretni
csak egyszer.
|
|
Nem irigylem magamtól az ismeretlen holnapot,
Mert tudom, hogy eme múltnak, már senki nem oszt lapot.
|
|
Büszke vörös és tiszta őszi ég vagy te,
De a szomorúság bennem, mint a tenger vize, emelkedik,
|
|
A múltba nincsen semmilyen út, a múltból vissza nincsen -várhatjuk- semmilyen út!
Azt tán’ intézik, hogy kiapadt kút adjon vizet, de nincs ott egy csipet víz tünet…
|
|
|
|
Ma 2026. április 20. hétfő,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
Üdv!
