|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.-
S ha majd a művedet vadul felélték,
e gyáva horda újra konc után kutat,
nekik csupán a pénz marad mi érték,
|
|
 Gy.
Legtökéletesebb az ember
Az Isten alkotásai között.
Ezt hirdetik, tanítják a tudósok
Komoly hittel, buzgó igyekezettel |
|
 V
A tóra ősz ezüstje száll a csendben,
a víz fodorja ringva intonál,
amint karolja fűz sodorta lelkem,
s amott közelg a rozsdaszín halál |
|
 V
Szomorú vagyok, kezdetnek ennyi,
Ilyen érzés a bőrömben lenni,
Ez a gúnya valós, nem mézes máz,
Gyönyörű lélek körött romos ház, |
|
 V
"Lesz még egyszer ünnep a világon!"
Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon,
S nép, erényben boldog lesz és szabad.
Zengsz óh költő és visszhangzik szavad… |
|
 Gy.
Én, kedvelem, a csendes
esőt, az őszi erdőt. A hulló
leveleket, a rőt és barna
színeket. Imádom, a diót, |
|
 Gy.
Leszek a meglepő döbbenet,
az aki fel nyitja végre a szemedet!
S aki megérinti a lelkedet,
hogy újra meg újra magyar lehess! |
|
 Gy.
Messze az édeni nyár szaka, ősz szele billeg a fákon,
hallgat a fű, s a bogár motozása kihallik a csendből,
vézna kezek kalamolnak az alkony előtti homályon,
gyűjtik a télre a fát tüzelőnek, ijengve az őrtől.
|
|
 Gy.
Az a lényeg: észnél légy...
másfelé menj élményért -
kerüld el a nézését,
hogy megéld a hétvégét.
|
|
.jpg) Gy.
Kócos rongyos, vézna kis lányka,
alig öt-hat éves talán,
oda vetett martaléka a tuberkulózisnak. |
|
 Gy.
Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba,
Szinte puhán, halkan koppan, mert nincs is benne semmi tinta…
Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba. |
|
 H
Fiatal lány siratja
nyarat,nem gondolt
végére ami szomorúságot
hozhat.Igéretek halmaza |
|
 H
Ezer csillag száll a széllel,
bús harsona, nem szól éjjel.
Kívánkozik sok szépre, s jóra,
így lesz színe, mint a rózsa! |
|
 Gy.
Találkozott a nyár a lanka ősszel,
leültek egy beszélgetésre még,
ki csendesen, ki lángoló hevével
a sárguló avart kavarva szét. |
|
 Gy.
Ha te nem volnál, nem lenne álom,
Vadul szomorú lenne az éj,
Ha te nem lennél, nem volna szépség,
Nem űzne engem szent szerelmi kéj. |
|
 Gy.
Mosolyod mint a napfény sugarai,
elűzik a felhőket, s a bánatokat.
Arcom ragyog tőle, mint éji csillagok,
szívemben fakasztja a virágokat. |
|
 Gy.
Melegem van, mégis fázom,
Életem már a halálom,
Elfogadom, mégis félek,
estem elhagyja a lélek.
|
|
 Gy.
Már csak szellemfalvak, a már csak teljesen romfalvak…
Kietlen és csak sitt-törmelék őrző az egykor szép tájék… most már csak halom-törmelék…
Tégla, betontörmelék fedi bombáktól kialakult pusztaságot… vagyis lefedi…
Őrjítő ez a ’szívfacsaróan ronda’ látvány, ez magában már élet-zárvány… |
|
 H
Itt van az ősz, kopaszodnak a völgyben a tölgyek,
hangulatán szigorodva fakulnak az álmok,
dér lepi hajnalokon betakarva a földet,
telve avarral a kerti csapás meg az árok. |
|
 H
Csak dúdolok, mert hangszerem nincs,
dalom a fűszál éneke:
„Szép Szűz-virág, Ó Boldogasszony,
a szívem csordultig tele! |
|
 H
Nézd, rózsa virága fűti a vágyat,
balzsammal tölti meg kertet s a házat!
Bársonyos szirmának parfümje illan,
szívünkben cirógat, lelkünkben csillan. |
|
 H
A jövőnk, míg titokban van, szemérmes,
Amikor megérkezik, akkor negédes… |
|
 Gy.
Kóborló kunya,
gazdáját siratja.
Hasolló volt sorsunk,
a nyomorúságba. |
|
 Gy.
A nyár ma délután továbbosont,
feladva rejtekét az ősznek,
aranyra vált idő a lombokon
sodorva, hullva egyre törtet. |
|
 Gy.
Megnemzette a magvető,
S mire jön a Hószöktetö,
Varjú nem árt sehogyan! |
|
|
|
Ma 2025. április 06. vasárnap,
Vilmos, Bíborka, Vilmos napja van.
Holnap Herman napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
