|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
Sorsom hajóján végig utaztam életem tengerén,
partra dobott egy hullám a végzet szigetén.
Emlékeim áratadata ömlik agysejtjeimre,
Röpke boldogságok,: hivatás, munka, családi élmények,
|
|
 H
Virágaimra rásütött delén a Nap,
s az átmelengető kegyelmi pillanat
remegve, áthatón ölelt ma engem át,
a szívemen talált a kerti fák alatt. |
|
 H
A költő s a sorsharag
Egy anyaméhből született;
Ikertestvérek voltak ők,
Együtt bolygák az életet. |
|
 H
Én szavaim hazudnak Meli?
Tetteim azt súgják: igazi.
Őrülten, csak vágylak,
Elhagytál… imádlak. |
|
 H
A tarajos sokadszor szólt;
A hangja bátran, konokul száll;
Az égen már kihunyt a hold,
S az ár piros lett Boszporusznál. |
|
 H
Csavargó, apró, vad szelek
görbe ágain a fáknak
tollas kis mohát
cibálnak... |
|
 H
Ma fellegek vonulnak át az égen,
alant borongva csordogál a lét,
felette hív az enciánja kéken,
hiába, érzem én, repülni kék. |
|
 H
Csak nézd, a szép liget hogy zöldell,
Míg nap hevíti szerfölött,
S a szellő mily gyöngéd erővel
Kering az ágak s lomb között! |
|
 H
Nincs már mamám,
Papám,
Van unokám… |
|
 H
Itthon vagyok, haza jöttem,
Üdvözöllek szülőföldem;
Mely után e szív sóvárgott,
Láthatom már rónaságod, |
|
 H
A május ontja illatát,
körötte mind az orgonák
kibontva lengenek,
a szél a parti fák között |
|
 H
Várnák valakit, ki az életemet halálom elött földobja,
Így várok a már régen megszüntetett rég eltűnt buszmegállóba…
Várnák valakit, ki az életemet halálom elött földobja. |
|
 H
A kürt-folyondár, hogyha nyit,
Bogáncs-szösz is figyel, |
|
 H
Kerestem az élet értelmét
messze Apámtól. Elvesztettem
a fonalat. Balga lennék,
ha vissza nem fordulnék menten. |
|
 H
Mondd, Istenem, te mikor alszol?
Éjszaka nem, mert vigyázó szemmel
nézel az éjbe, míg nyugszik az ember.
A fekete-lelkű éjjelek |
|
 H
Hatvanhét éves lettem én,
ez új tavasznak éjjelén,
se ki,
se be
|
|
 H
Ott áll roskatag magában omladozva,
udvarát benőtte már a bodza,
sokszor csodálták az egykor szép lakot,
meg a gazdag famíliát, ki abban lakott. |
|
 H
Érzelem,semmi més csak érzelem,
Próbálom elfelejteni a szerelmem.
Könnyek gördülnek le arcomon...
Senki nem érti mi a bajom.
|
|
 H
Elbolyongni más-más tájra,
Boldogtalan lelkem vágya
Folyton újabb szárnyakat ölt;
Azt se tudva meddig, merre |
|
 H
Repülj madár, a messzeségbe
repítsd a híremet tova,
repülj a kedvesem kezére,
kit nem felejtek el soha. |
|
 H
Nem azért írok verset, mert fontos,
Gondolatokat tolmácsolhat.
Nem azért írok, hogy költő legyek,
Nem szeretem a saját verseimet. |
|
 H
Vágyok a füled mögé!
Vágyok nyelvvel össze-turkálni,
|
|
Gy.
Rózsaillat, mely elillan,
S tünde álom:
Hajh, ilyen csak e világon'
A boldogság. |
|
 Gy.
„Virágok, nyáron tétlenül
Mért álltok naphosszat?”
„Ó, jaj! Port kelyhünk éjjel szül,
Hogy nappal lophassad…” |
|
 Gy.
ki csak tehette, délre költözött,
egemre szürke varjaim maradtak,
zeném a károgásaik csupán,
megértem ősi ritmusát daluknak, |
|
|
|
Ma 2025. április 20. vasárnap,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
