|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Életkezdés szegénységből,
Feltörekvő becsületből,
Kitartó szorgos munkával,
Türelemmel, akarattal |
|
H
Túláradt a patak hallgatag,
szemetes vize nem csobog, nem locsog.
Mocsaras partjai mellett döglött halak.
pisztrángok nélkül halott a patak.
|
|
H
Ha rám borul az éj sötétje,
számolom a csillagokat,
úgy mint Veled régen! |
|
H
Ahol járok, millió gólyahírtől
aranysárgán izzik az ösvény,
ez a reggel más, mint a többi,
erővel vonz; lágy, de mégis tömény. |
|
H
Madár lennék kicsike madárka,
reá szállnék minden bokor ágra.
A tavaszi Nap már fényesedik,
madár lelkem türelmetlenkedik. |
|
H
Nők fénylő csillogó szép szemekkel,
mind álmodnak igaz szerelemmel.
Ölelésre várva, csókokkal borítva,
férfi szeretetét ezzel bizonyítva.
|
|
M
De tudom, hogy nem jössz már soha felém
te könnyezel majd egyszer, és ott nem én
síromra hozhatsz majd egy szál virágot,
rózsa legyen az, mert tudod, imádod! |
|
M
De a mikor bú tör szivemre
S a vigaszt nem lelem
És halvány arczom örömest pihenne
Egy nyájas kebelen; |
|
M
Ébredezik a fű a réten,
csalogatja gyengéd napsugár.
Előbújik lepke, katica,
halkan dúdolgat egy kismadár. |
|
M
Most kívül élő halottak,
belül meszelt falak.
Kifordítottál, felöltöttél,
hogy magamban hordjalak. |
|
M
Mikor elérted mind azt, amit sokan
megsem közelítenek,tiéd a babér,
megérdemelted az életet. |
|
M
Versek, a fejemből égnek a körmöm alatt,
Írom, kitalálom a rím rímeket fakaszt,
Ha elkezdtem is, még abbahagyhatnám,
De ha nem írnám le végig, elpocsékolnám |
|
M
Most még jobb a hajad, így, szőkén,
a rúzsod is izgató,
- ez most színes kontaktlencse? -
pilláid szinte szelet kavarnak, |
|
M
Lelkem mocskos folyosóiról életem sarát felmostad,
Szívem ablakaiba rózsaszín függönyeidet aggattad,
Az ajtókat tágra nyitottad, s a kulcsokat elkoboztad,
Hogy a következő huszonötre nyitott maradhassak. |
|
M
Boldogságot hozzatok,
bújó, nyíló virágok. |
|
M
Gondolkodom, miről szól az élet,
kinek miről, de ettől nem félek
fiatalon harcra kész az ember
dolga annyi mint a zúgó tenger... |
|
M
Istentől való a mezítelenség.
Szeretni ne félj, légy önzetlen csélcsap!
Önmagunk megfosztani esztelenség. |
|
M
Ha elesel
senki nem segít fel,mindenki
elfoglalt, azt tudnod kell. |
|
M
Fészkelnek, hűek, gondosak,
Az eresz otthonos,
Évente jönnek, pontosak,
Csak én leszek koros… |
|
M
És egy szűz tatárlány, aki félénken betakarta testét
egy aranyszállal varrott törölközővel,
de látom, hogy lábai fehérek, hiába bújtatta el,
mert annak látványa nála szégyen. |
|
M
Ha elfelednek, az se vész,
Egy jó játék volt az egész,
Nem kellett hozzá két vitéz,
Csak kedv, rutin és némi ész… |
|
M
Dalolj kis rigó, dalolj nékem,
bús szívembe lágyan, halkan.
Lelkem átjárja búgó hangod,
hozd ide a reményt dalban. |
|
M
Felsóhajt a munkás: „De jó az uraknak!“
S szemei a fényes hintóra tapadnak.
Felsóhajt az úr is: „De boldogok vagytok!“
S mosolyognak felé nyájas mezők, halmok. |
|
M
Szeretném a fáktól látni az erdőt,
gyengeségből meríteni erőt,
véges reményt végtelenül várni,
ismert utat ismeretlen járni, |
|
M
Sámándobokat vélek hallani,
melyek a tavaszt üdvözlik,
nincs felesleges ámítás,
langyos fuvallat szökik, |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 13. szerda, Ipoly napja van. Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|