|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Karácsony van, hópihe tömeg hullogat az éjben,
Jó érzés karácsonyozni, eme fehér szépségben.
Hold sem világit, mert nem tud eme holdtalan éjben. |
|
 H
A hideg est már közeleg,
A napnak nemsokára vége,
S én majd csak ott lenn pihenek. |
|
 H
Kedves Uram ! Zavard el a csilingelőket,
Hozz egy kis áhitatot,szegény népünknek.
Ne engedd,hogy ez a gyönyörű ünnep,
Úgy nézzen ki, mintha árulnának Téged. |
|
 H
Karácsony ünnepén
kegyes keresztények,
zengjen örvendező ének. |
|
 M
A tó partján egy csendes zugba'
Úgy szeretek elüldögélni.
Szomorúfűz hajol a tóba —
Oly jól esik szegényre nézni. |
|
 M
Azonban rövid volt az esőt, vihart mutató ősz,
Mert nagyon jött a korán beköszöntött tél és oly’ bősz.
Napokig el sem múltak az egymást bőn követő hóviharok
És mínusz tizenötben keltek hajnalban, ó az erdőlakók. |
|
 M
Peti este megéhezett,
lapka sajtot sokat evett.
A lapok nem olvadtak szét, |
|
 M
Kopogtam. Bent a költő istennője
Susogva kérdé : »ki van oda kint?«
»Az Érzsinóták méla éneklője !«
Nyilik az ajtó, szemembe tekint. |
|
 M
Összevesztek az évszakok
Szél szította a haragot,
elkergette a meleget,
letépte a leveleket. |
|
 M
Volt nemrég egy ünnep. Nem hívtak, ó, nem, nem,
De elmentünk mégis mi oda nagy csendben,
Hogy megnézzük, mint mulat más! |
|
 M
Lehetsz gazdag vagy szegény,
Világra jössz, élsz vagy létezel.
Koldusként mész el. |
|
 H
A szerelem áradata megtisztítja az ereimet,
véremnek áramlása boldogságot lüktet
a zenét játszó hegedűkön, ami álmokat ringat
a szerelemnek virágain, amelyek szirmokat bontanak. |
|
 H
Jártam azt a partokat régen,
Hol Ovidius álmodta a kegyelmet,
Mikes lantja szomorúan pengett,
álmodva egy szabad nemzetet... |
|
 M
Buborék visz fel a Mennybe,
átölel ott Isten lelke.
Feledem a földi létet,
itt nincs halál, örök élet.
|
|
 M
Lesz-e híre-hamva,
Jelzi-e nyom voltát,
Hogy ez az én földi pályám
Mire való volt hát ? |
|
 M
Vérem föléledne,
Buzgalomba menne.
Csókolgatnám kezed… imádva! |
|
 M
Egy aranyos kislány, olyan három éves,
galambokat zavar e karácsony előtti napon,
gondolatom az én kis unokámra téved,
eszembe jut minden, és a könnyek már folynak az arcomon… |
|
 M
Esteledik már az életem, ez a vég a végső?
Eszerint igaz a tétel, új gondolathoz, késő…
Esteledik már az életem, ez a vég a végső. |
|
 M
A benned érző kedves, drága szív,
A benned égő fényes, tiszta lélek
Megértett engem… |
|
 M
Hmm… a természetnek is kellene nagyobb megnyugvás.
Nem tud télről? |
|
 H
Rámborúlt a sötét éjjel,emlékeim
Indultak útnak,amit soha nem felejtek,
Hófehér volt a karácsony,gyertyák
Világítottak minden házon. |
|
 M
Kihült a szív, elszállt a lélek,
A vágy, a láng csupán a testé;
Heródes minden földi nagyság,
S minden igazság a kereszté... |
|
 M
Vonuló felhők,
Tán’ tőlük függ a holnap.
Köd-sötét hajnal. |
|
 H
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten. |
|
 H
Odakinn a szél, tombol
üvölt, vonyít, nem dorombol.
Rángat mindent, rohangászik
cibál, borít, nem cicázik. |
|
|
|
Ma 2025. május 29. csütörtök,
Magdolna napja van.
Holnap Zsanett, Janka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
