|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Akár a csigának,
hátamon a házam,
jókora kampós bot
segíti járásom - útitársam. |
|
 M
Fontos lett az Élet!
Benne a Pillanat!
Minden apró részlet,
mely köt az Egészhez! |
|
 M
Rámnevetnek sor bokorból
Bab, borsó meg krumpli, lencse.
Fonál nyúlik, mint napsugár,
Végén pók csüng: jó szerencse. |
|
 M
Levél nincs már, a hidegült napfénypászták könnyedén átbújnak a gallyak között,
Erdő őszi színein ligetben, járdán csak taposunk a sok halt levél között!
A hűs már olyan vadul támad, hogy burkolózunk meleg pufi dzsekibe,
Jól el lett a nyár zavarva de, ősz sem jár különbül, mehet majd ízibe! |
|
 Gy.
Százszor szebb színben, mint egykor,
Tündöklő fényben, frissen,
Ne csüggedj munkásom, testvér!
Ezen a tájon te lehetsz az isten. |
|
 Gy.
Ötvenhatban kettészakadt az ország,
De országból nem maradtak csak morzsák.
Kilencvenben összesöpörtük a morzsát…
Nem sikerült újjáépíteni hazát. |
|
 Gy.
A járvány nem jár járgányon,
nem csúszik el márványon,
repül, mint a sárkányom.
Tizenkét vagy több feje |
|
 H
Egyszer egy héten,
vársz a jelre,
kligyúllad a gyertya,
ablak szögletébe. |
|
 H
Miattad a kertekben virágok nyílnak,
fájdalmak tavaszi parfümökkel.
Elfelejtettem az arcodat, nem emlékszem a kezeidre;
Istenem, jól esett ajkamnak az ajkad megemésztő tüze! |
|
 Gy.
Mint hűs harmatokon kis palánta,
úgy nőtt fel köztünk a lányka.
Már három éves . . . Észre se vettük.
|
|
 H
Emlékezzünk a névtelenekre!
Anyákra, gyerekekre, öregekre
fiatal és meglett emberekre.
Mindenkire, kik meghaltak |
|
 H
Aznap reggel mi magyarok nagy napra ébredtünk,
De még senki nem tudta, hogy ez lesz az ünnepünk.
Szívünkben az október huszonharmadika
Nagy nap volt és marad is, mint jelkép; rabiga. |
|
Ha sírod előtt meg-megállok,
Keresztbe fonva két karom:
Fájdalmam ébred, fölviharzik
S neved átsír fájdalmamon. |
|
 Gy.
túl vagyok az első halálon
kihűlve mozdulatlan fekszem
elbújt dobbanások ülnek
a lengő ágabogas csenden |
|
 Gy.
Soha nem felejtem el azt az
Estet a Kőr-úton millió gyertya láng égett.
Anyák könnyei áztatták a földet
Egy kis ország elvérzett !... |
|
 M
Hiszen visszhangod szállt, legelső szerelem,
Régi léptek visszhangja a havon ilyen!
De a város, hol egyre csak a hó kavart,
Reám ismerni most semmiképp nem akart. |
|
 M
Pihék - ha elvesznek -
a szélben lebegnek.
Védik vastagabb tollruhák,
legfelülre jön tollkabát. |
|
 M
Ha hallanál engem csengő pohár mellett,
Hogy tudom gúnyolni az igaz szerelmet,
Bánatos sziveken hogy' tudok nevetni:
Megbánnád, hogy egykor ugy tudtál szeretni. |
|
 M
Belesodródott a hazánk az őszbe,
Tavasszal meg holtakat... szél lengette...
Lánctalp kínos nyikorgása zavarta a csendet…
Csattanás? Nem kósza... tankágyú lövés lehetett. |
|
 M
Szőke hajad rám hanyatlik,
Ajkad ajkamon tüzel.,.
Te az enyém, én a tied —
Nem törődünk semmivel. |
|
 M
Az élet fejedelmének
katonája vagyok,
egyenruhát viselek,
lábaimon bakancsot hordok. |
|
 M
Tollpihét röptet az őszi szél,
árva madárka, didereg, fél.
Bélelt fészke üresen tátong,
párját várja magányos, lázong. |
|
 M
Eladó minden, meg is vehető már:
Karrier, luxus, siker, becsület.
Kenjétek markát annak, kinek ez jár,
Ha sokat adtok, talál majd zsebet. |
|
 M
Egész életemben igyekeztem előre, pozitívan hittem,
De, így öregen már kiderült, csak otthon zsákoltam...
Engem, pedig sok atrocitás ért, soha el nem hagyott hű hitem |
|
 M
Szeretnék csak szeretetet adni
Szeretnék vissza is kapni
Szeretnék még sok szépet látni
Szeretnék kicsit boldogan élni |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 10. szerda,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
