|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Holdat kezd el rajzolni az éj,
Karcsú ecsetét sápadtságba mártja,
|
|
Sötét szárnyak árny rebben.
Rothadó lehellet van a fellegekben. |
|
Vajon létezik-e még
a mai világban igaz szerelem? |
|
Mint örök magányra ítélt vulkánból a vágy.
Letépni az álarcot, s a rabruhát! |
|
Ha eltelik húsz év,
Egy régi szenvedély életre kél. |
|
Kecses testes, forró véred,
Tudom hogy fogad rám fened.
|
|
Dobd félre mindent és adj, magadból
egy morzsát nekem. |
|
Látom, mikor gyermekünk kis keze feléd nyúl
és mosolygó szemekkel rád figyel, |
|
Hittem az egészet, hogy ez csak Álom,
S hittem az ébredést, mikor jön el már? |
|
Vér íz? csók, akár egy fojtó kötél,
Rabságban tart, de szabadságot remél,
|
|
Már nem bírom, hogy így élek,
Hogy fájdalom közt remélek. |
|
Látod Kedvesem...Szeretlek,
s tudom, a Te szíved is értem |
|
Óriási telehold úszott az égen
Folyékony ezüstöt öntve a fákra
Igazi tündérkerté varázsolva a tájat.
|
|
Szeretnék az angyalod lenni,
mindig óvni, s védni! |
|
Valószín?leg felül áll ez minden vitán:
Nicsak,okos a bolond s a bölcs lett a balga. |
|
Szívem mélytengeri hullámok alatt rejl?,
magmás k?zetekbe zárt szenderg? láva;- |
|
és meg nem érteném miért
miért nem érezlek én |
|
Elengedlek, nem marasztallak, csak bajod ne essék, siess,
Ám siettedben is gondolj rám, érezd, mit érzek és szeress! |
|
Remeg? ajkam csak te gyógyítod
Ha pici szád csókjait rálopod. |
|
Szívem meghasad.
Nélküled elsorvadok. |
|
s ha újra eljössz, én itt leszek.
Túl sok szél fútta fellegek. |
|
Elmúlás, te fekete ajtó!
Ma reggel rajtad, de nagyon átlépnék. |
|
Múltam és jöv?m miatt
jelenem szétesik |
|
Emlékeim frissek, és derül az ég.
Jó barátom, jössz-e akkor is még? |
|
Romok között tétován kutatsz,
Engem hívsz, engem akarsz. |
|
|
|
Ma 2025. november 06. csütörtök,
Lénárd napja van.
Holnap Rezső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
