|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Látom a remény
Foszlásom, más nem maradt.
Nincs ráhatásom…
|
|
 H
Fehér lepelbe öltözött a tél,
leszórta pelyheit közénk hamar,
kavarg körötte surranón a szél,
pörögve, szállva bokrokat takar. |
|
 H
December végén lesz szilveszter hamar, már úgy várom,
Velem lesz a párom, meg a nem itt lakó családom…
December végén lesz szilveszter hamar, már úgy várom! |
|
 Gy.
Mint egy beteg kit a láza
feltüzelt, felizgatott,
a helyét nem találva
mindig csak forgolódott – |
|
 Gy.
Szívünkben csodavárás
Fénye, mély szeretettel lobog.
Szeretetvárás… |
|
 Gy.
Húzzátok, hej, a fiatal barázdát,
törjétek egyre a régi ugart!
Recsegjen, nyögjön a szúette járom,
ostoros gyerkőc gyorsabban járjon, |
|
 Gy.
Holdfény… csak világít!
Éjjel, angyali fényekkel.
Kis Jézus… megszület! |
|
 H
Néztem a karácsonyfámat.
szebben fénylett mint valaha,
mintha tudatni akarná, jól nézz
meg, nem jövök vissza soha. |
|
 H
Verőfény-vágyak verdesik az este
elalvó kedvét. Ködön át derengő
csillag-csillámban méla holdunk feljő
és énekel. Az elgörbült ereszre
|
|
Karácsony ünnepére szól a csengő,
a lelkeink ma végre összeérnek,
ma hófehér lepelt terít a felhő,
alatta messze száll az angyalének. |
|
 H
Ha fáj és nem érted, miért büntet az Isten,
Ha te jó vagy, úgy érzed… biz’ valami nincsen,
Tűrj, és szeress, s a végén kivirágzol.
Az élet ilyen… mert e kettőről szól. |
|
 Gy.
Ó, bár tőletek tanulhatnék alázatot
és tűrést, hogy megadón viseljem sorsom
s, ha bántás ér, ne törjön ketté lényem,
hanem szívós ruganyossággal mintázza |
|
 Gy.
A nyár tovább osont hamar,
megannyi vágya szívbe mar,
sajogva fáj az őszben,
hiába, változott a rend, |
|
 Gy.
A dolgos méhhez, úgy esett,
Egy lepke szólt: „Rokon,
Nem hordasz égi színeket,
Mint én, a szárnyadon!” |
|
 Gy.
Angyalok jőnek,
Tesznek kötelességnek…
Együtt igy várunk… |
|
 H
Mennyire szerettelek!
Soha nem mondtam neked semmit,
Soha nem mondtam neked semmit. |
|
 H
A fellegeknek árja roppanó
havat terít a néma tájra,
hideg, fagyott világa nem való
ki cidrizőn melegre vágyna, |
|
 H
A liliom pompába öltözik,
s madár fölött is óvó tenyerit
tartja az Isten. De, vajjon, ki ad
ételt a költőnek és ki terít |
|
 H
Szivárvány... Mikor látom ám,
A szívem feldobog;
Így volt, midőn megszült szülém,
Így most, hogy felnőtt lettem én, |
|
 H
A kávéháznak ablakába ülök belül,
Kortyolgatom a finom kávémat egyedül…
A kávéháznak ablakába ülök belül. |
|
 Gy.
Krisztusi szeretet született szívedbe
S ha már ott van, tartsd bent hosszan
Hogy a jelen öröm tobább tartson
S a múlt árnya ne visszapillantson |
|
 Gy.
Hosszú az út, veszedelmes?
Nem tartja vissza őket,
indulnak. Új csillag űz felhőket:
Júda királyát vajúdja. - |
|
 Gy.
A téli éj hidegje roppan
kopott cipőm alatt a hóban,
vidítja lelkem egyre jobban,
amint feléd közelgve dobban |
|
 Gy.
A haza nemcsak nyelv.
A gyerek-szájú reggel
hiába köszönt rád magyarul,
ha idegenek lesnek rád |
|
 H
Kimondhatatlanul vágyok rád,
Tudjuk be, mentél… Te hibád.
Kezünk, kéz a kézbe,
Tekintet messzibe… |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
